Az első félidőben ziccereket hibázott a Videoton, pedig jobban játszott a védekezésre összpontosító ellenfelénél. A folytatásban a fölény két góllal kamatozott, Nikolics újra betalált, de cseréje Torghelle is döntő szerepet játszott egy 11-es kiharcolásával. Több mint tizennyolc év után verte a Vidi a rekordbajnokot a Sóstói Stadionban.
Csodálatos idő, presztízs-szempontok alapján az egyik legfontosabb ellenfél, hosszú hétvége közepe - akár rekordszámú közönséget is elképzelhettünk a Sóstóra a rangadó előtt. Ha rekord nem is lett, a Debrecen elleni meccshez hasonló számban gyűltek a szurkolók - és a nagy buzdításért cserébe sok ideges megoldást kaptak az első percekben. Simics közeli, erőtlen perdítését védte Bozsovics, egyébként eladott labdák, rossz labdakezelések és túlzott óvatosság jellemezte mindkét csapatot. A tempó pedig alig haladta meg a bemelegítését... Tíz perc után aztán jobb lett az iram, a Fradi szinte félpályáig feltolt védekezése azonban gondot okozott Sándoréknak, hiányoztak a kis terület mögé belőtt passzok, indítások. Egy rögzített helyzet segíthetett volna, de Oliveira szabadrúgását Vinícius közelről mellé fejelte. A 25. percben ugyanez volt a szereposztás, de még nagyobb a helyzet: a brazil középső védő ezúttal középről, tisztán bólinthatott - de nem helyezte eléggé, Jova védett. Nikolics előtt pedig már igazi ziccer adódott, de hiába vette át remekül a labdát, nem tudta ellőni a ferencvárosi kapus lábai között (a jobb alsó szinte kínálta magát, hiába). Két perc múlva Sándor mellbe lőtte a vele szemben tehetetlenül letérdelő Jovát - elképesztő helyzeteket hagyott ki a Vidi! Kizárólag a hazai támadókon múlt, hogy gól nélkül ért véget az első félidő.
A második sem Fradi-mezőnyfölénnyel indult, de nem hozta zavarba a zöld-fehér védelmet a Sousa-csapat labdabirtoklása. Az 58. percben éppenséggel a vendégek veszélyeztettek, Simics fejelt mellé. Négy perc múlva Sándor Oliveira centerezésénél berepülve bólintott mellé, nem kis helyzetben. A csereként beszálló Gyurcsó lendületet tudott vinni a játékba, a 67. percben pedig gólpasszt adott: Sándor lepattanó labdájával lépett be a tizenhatosra, okosan visszagurított, Nikolics pedig kilőtte a kapu bal oldalát. A gólkirályi címre is esélyes csatár ezzel be is fejezte erre a napra rendelt munkáját, jött helyette Torghelle. A stadion homlokzatán óriási méretben is feszítő csatár harminc méterről próbálta átemelni Jovát, vele együtt a kaput is sikerült - de a 77. percben a kapusról kipattanó Szolnoki-lövésnél már ő nyert: megelőzte a feltápászkodó hálóőrt, aki buktatta. Nikolics "távollétében" Mitrovics lőtte a jogos tizenegyest, hajszálpontosan a jobb sarokba helyezve... A középkezdés után Oláh ziccere jelezte, korai még megnyugodni, kellett Bozsovics védése. A hosszabbításban ezt láthattuk Grúz lövésénél is, de komoly veszély nem fenyegette a játék képe és a helyzetek alapján megérdemelt Vidi-győzelmet. Több mint 18 év után véget ért a hosszú böjt: Székesfehérváron megadta magát a Ferencváros.
Videoton FC - Ferencvárosi TE 2-0 (0-0)
Videoton: Bozsovics - Szolnoki, Caneira, Vinícius, Hector - Tóth, Mitrovics - Oliveira (Kovács), Sándor, Walter Lee (Gyurcsó) - Nikolics (Torghelle).
Gl.: Nikolics, Mitrovics (11-esből)
