Vecsernyével ünnepelték az ortodox karácsonyt Székesfehérváron

A karácsony értelme az Isteni történet mélységének megismerése, lelkünkben való keresése és az ember belső, imádságos és jóságossá vált mivoltának az átvitele a külső környezetre - mondta Pavle Kaplan, esperes.

A görögkeleti közösségek egy része - így a szerbek is - nem a Gergely, hanem a Krisztus előtt 46-ban bevezetett Julianus-naptárt követi, mely szerint szent karácsony ünnepe január 7-re esik.

Karácsony ünnepét hat hetes böjt előzi meg, szenteste napján a hívek főtt gabonát esznek.

A szerb egyház az ortodoxián belül az ó-naptáras egyházak közé tartozik, az ó-naptár, azaz a Julianus-naptár tizenhárom napot „késik” a Gergely-naptárhoz képest. A szenteste istentisztelete egy vecsernye, a nap lenyugvását követően.

Ehhez tartozik még az ünnepélyes karácsonyi tűzgyújtás, amely a pásztorok által Jézusnak gyújtott tűz szimbóluma. Fenyőfát, karácsonyfát nem állítanak, hanem tölgyfaágat díszítenek és virrasztanak. (sajnos az eső miatt a tűzgyújtás idén elmaradt Fehérváron)

„Templomainkat, lakásainkat szalmával és tölgyfával díszítjük fel. Nincs szokásban az ajándékozás, de karácsony előtt hat hetes böjtöt tartunk. A böjti időt egy nagyon egyszerű, zsiradék és tojás nélküli bablevessel zárjuk, amihez kenyértésztából készült mákos gubát eszünk, mielőtt templomba megy a család. A karácsonyesti liturgiát követően a böjt véget ér és minden földi finomság az asztalra kerülhet; szárma, - ami egy a töltött káposztához hasonlatos étel, csak mi szőlőlevélbe göngyöljük a húst – valamint halászlé, sült hurka, kolbász.” - mondta Sándorovits László, a fehérvári szerb ortodox egyházközség elnöke.