-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Változik a heti munkaidő, a próbaidő és a szabadság kiadása is
Elfogadta hétfőn az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton megváltoztatja a Munka törvény-könyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását. Változik a túlmunka kifizetése is. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék.
2011.07.05. 10:07 |
Elfogadta hétfőn az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását. A törvény véglegesíti azt az eredetileg - a pénzügyi válság miatt - az idei év végéig bevezetett szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A jogszabály ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve, hogy a korábbi megállapodás lejárta után csak egy év elteltével lehet ismét hosszabb munkaidőben foglalkoztatni a dolgozót.
Változik a túlmunka kifizetése is. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató azonban előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, a munkavállalót azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti évenként egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.
A törvényben foglaltak szerint - a munkáltatói terhek csökkentése érdekében - a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosít majd szabadságra.
Szabályozzák a szabadság pénzbeli megváltásának két lehetőségét is. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor nem kapta meg a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát, azt pénzben kell megváltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.
A jogszabály alapján a közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet a munkaadó, de csak akkor, ha erre a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad. A próbaidő hossza alapesetben 30 nap, ennél hosszabb, de maximum három hónapos próbaidőt a felek megállapodásával lehet kikötni.
A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008-as európai uniós irányelv átültetése érdekében a törvény kimondja, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az irányelvből következő speciális szabályokat mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás esetében, és a határozott idejű munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell. A javaslat felsorolja azokat a kivételeket, amelyeknél a tagállamok eltérhetnek az egyenlő elbánás elvétől. A magyar jogban ez alapvetően a közhasznú tevékenység körében végzett foglalkoztatásnál lehetséges.
A törvény emellett egyszerűsíti a mezőgazdasági idénymunka fogalmát, valamint megkönnyíti a magasan képzett, Európai Gazdasági Térségen kívüli államból érkező külföldiek munkavállalási célú belépését az Európai Unióba, és egységes eljárást ír elő a munkavállalási és tartózkodási engedély együttes kiadására.
