Az előadás elsősorban a kiégés elkerülésének módszereire és a tartós csúcsteljesítmény fenntartására fókuszált a kiszámíthatatlan környezetben, innovatív ötleteket is bemutatva.
Dr. Porkoláb Imre, az MCC Vezetőképző Akadémia igazgatója tartott előadást a Megyeházán
A
változás ereje: hogyan fejlődjünk kiszámíthatatlan környezeti viszonyok között? címmel került sor a Megyeházán a Biztonságpolitikai Akadémia előadására a Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központja szervezésében. Az előadás előtt dr. Petrin László, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója mutatta be néhány szóban a Biztonságpolitikai Akadémia előadóját, Dr. Porkoláb Imrét, aki a Pentagonban dolgozott és amerikai tartózkodása alatt elvégezte a Harvard Egyetem felsővezetői tanfolyamát, illetve a Stanford Egyetem szervezeti innováció szakát is, majd a Magyar Honvédség védelmi innováció terén végzett átalakító munkáját is vezette.
Bevezetője után az est háziasszonya, Östör Annamária, az MCC székesfehérvári képviseletének vezetője mutatta be a Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központját, kiemelve, hogy inspiráló, korszerű környezetben bontakozhatnak ki a jövő tehetségei. A tehetséggondozó intézményben jelenleg mintegy 50 általános iskolás és több mint 80 középiskolás tehetség pallérozódik. Az intézmény mára szerves része lett a város oktatási, kulturális és közéletének is. Az oktatás mellett elindították a Szülők Akadémiája sorozatot és közösségi programokatat is szerveznek.
Dr. Porkoláb Imre a katonai stratégia egyik legkiválóbb nemzetközi szakértője, tudását üzleti és vállalati környezetre vonatkoztatva is sikeresen közvetíti.
Első könyve, a Szolgálj, hogy vezethess! 2016-ban, második könyve, A stratégia művészete pedig 2019 májusában jelent meg. Hamarosan megjelenő új könyvének címe Vállalati gerillák és azt járja körbe, hogy milyen szokások szükségesek ahhoz, hogy megújuljunk egyéni és szervezeti szinten és miképp hozzunk létre olyan vállalati kultúrát, amely megteremti az innováció feltételeit.
Előadásában Dr. Porkoláb Imre Trója ostroma kapcsán érzékeltette a különbséget a nagy tömeghadsereg és a gerilla hadviselés között. Megállapítása szerint a nagy tömeghadsereg rugalmatlan, nem tud gyorsan alkalmazkodni a változó környezethez, de az üzleti életbe átszivárgó katonai eszmék alapján még mindig ez a meghatározó szemléletmód sok vállalat vezetőjénél, pedig "ennél sokkal célravezetőbb az integrált szemléletmód, ahol összeolvasztják a gerilla hadviselést a tömeghadsereggel".
Dr. Porkoláb Imre egyik legfontosabb feladataként gondol arra, amikor a különleges műveleti zászlóaljat kellett létrehozni és integrálni a Magyar Honvédség kötelékébe. A különleges műveleti képességfejlesztés kapcsán a gerillaharc és a terrorellenes hadviselés szakértője lett. Az ehhez kapcsolódó vezetéselméletet illetve a szervezeti átalakítás innovatív módszereit és annak az üzleti életben való alkalmazhatóságát kutatja.
A kiszámíthatatlan környezeti viszonyokkal való szembenézés egyre fontosabb lett az üzleti környezetben is.
A felpörgő változást érzékeltetve Teller Ede unokája, a Google X részlegvezetője, Eric "Astro" Teller meglátását idézte, aki szerint 100 évvel ezelőtt mintegy 15 év alatt alkalmazkodtak az emberek egy technológiai ciklusváltáshoz, ehhez képest mostanra valamennyit fejlődtünk, így körülbelül 10 évre van szükségünk ehhez. Mindeközben viszont az történik, hogy régebben 25 évig tartott, amíg elterjedt egy technológia, mostanra viszont 5-7 évre gyorsult a ciklusidő a digitalizációnak köszönhetően. Dr. Porkoláb Imre szerint egyre fenyegetőbb az a veszély, hogy végérvényesen lemaradunk és ez meg is fog történni, ha nem tudjuk radikálisan újragondolni az egyéni és szervezeti tanulási folyamatainkat: "Ha behúzódunk a komfortzónánkba és megpróbáljuk túlélni a szükségszerűen bekövetkező újabb és újabb változásokat, annak nagyon csúnya vége lesz.."
A radikális újragondolásban az MCC-nek is fontos szerepe van, ebben vesz részt a Vezetőképző Akadémia.
Dr. Porkoláb Imre elmondta, hogy "vállalati gerillákat" próbálnak képezni, egyfajta opcionalitást adnak a tehetséges fiataloknak, hogy olyan készletekkel rendelkezzenek, ami segít nekik navigálni az életben és amiből majd válogatni is tudnak ha problémákat kell megoldani, vagy változásokra kell felkészíteni a szervezetet.
Problémának nevezte, hogy az iskolarendszerünk - és sok munkahely is - arra van beállva, hogy készségekkel mérik a diákokat - vagy munkavállalókat - ezzel szemben ami igazán fontos lenne, az az attribútumok és karakter fejlesztése.
Katonai példát említve kiemelte, hogy a hallgatóság soraiból sok embernek két-három órán belül meg tudná tanítani egy adott fegyverfajta használatát, amivel biztonsággal el is találná a célt. De ha ezt a személyt kivinné Afganisztánba, és elkezdenének lőni rá, akkor már az számítana, hogy milyen a stressztűrő képessége, a félelmét hogyan tudja kezelni, milyen a helyzetfelismerő képessége és hogyan kommunikál: ez pedig az élet többi területére is igaz. Amikor az életben kell teljesíteni, a karakterjellemzők meghatározóbbak, mint a készségek.
