Interaktív múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja a Szent István Király Múzeum az érdeklődőket a Székesfehérvári Királyi Napok keretében. A Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkertben Nagy Lajos király udvarába kalauzolják élőszereplős játék keretében a látogatókat, míg a Rendház díszudvarán kicsik és nagyok saját tervezésű, színpompás rozetta ablakaikat készíthetik el.
A Székesfehérvári Királyi Napok keretében két helyszínen történelmi túrákkal vár mindenkit a Szent István Király Múzeum. A Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkertben az élő szereplős történelmi foglalkozás keretében az Anjou-családból származó, Magyarországot európai nagyhatalommá tevő lovagkirály, Nagy Lajos király korába látogathatnak el az érdeklődők. Zöldi-Birkás Éva, a múzeum közművelődési és múzeumpedagógiai osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy Haraszti Zsigmond múzeumpedagógussal közösen, az általuk kitalált, ám a tudományos kutatási eredményeken alapuló történelmi háttérrel rendelkező személyek szerepébe helyezkedve elevenítik fel Nagy Lajos korát.
Múzeumpedagógiai foglalkozás a Királyi Napokon
A hétfőn délelőtt tartott első foglalkozás résztvevői az 1378-as esztendőbe tértek vissza. A király második lánya, Katalin hercegnő temetésére érkezik az ország népe Fehérvárra, hogy együttérezve a királyi párral bánatában, fejet hajtson a nyolcévesen elhunyt hercegnő sírjánál. János, a szentgyörgyi patkoló kovács most jár először a koronázó templomban. Amint szóba elegyedik a messziről jött idegenekkel, kiket megtanít az udvari etikett néhány fontos szabályára, kiderül, hogy apját Nagy Lajos mentette meg a vízbefúlástól egy hadjárat során. Később ő is szolgált a királyi hadseregben, és tisztelete jeléül jött búcsúzni az ifjú hercegnőtől.
Mivel szimpatikusnak vélte a frissen megismert nemes urakat és hölgyeket, szívesen megmutatta belülről is a koronázó bazilika gyönyörű épületét. Katalin sírjánál egy nemesasszonyt szólítottak meg, akiről kiderült, a kis hercegnő dajkája volt. Visszaemlékezéseiben felidézte, hogyan került a királyi családhoz, mesélt életéről, az olvasás és írás tudományának fontosságáról, és a kor egyre terjedő újdonságáról, a pergament felváltó papírról is.
Az interaktív múzeumpedagógiai foglalkozás augusztus 19-én, szombaton 10 órakor folytatódik.
A múzeum díszudvarán gyönyörű rozettákat készíthetnek ma az ügyeskezűek. Kovács Dóra múzeumpedagógus kérdésünkre elmondta, a középkori katedrálisokban az üvegablakok rozettái, a faragványok, öntvények, vakolatképek jegyeiként találkozunk rózsákkal. A katedrálisok homlokzatán a körablak megnevezésére a rota, azaz kerék szolgál. A rózsaablak egy szimbólum építészeti megvalósítása és továbbfejlesztése: a rózsa az ember életének ideje és az örökkévalóság közötti lehetséges átmenet rendjét mutatta. Példaként az egyik leghíresebb rózsaablakot, a Notre Dame-i mellett az esztergomi vár kápolnájában és a Mátyás-templomban találhatókat említette. A ma 17 óráig tartó foglalkozáson a résztvevők megtervezhetik saját rózsaablak szimbólumaikat fekete fotópapírból és a színes műanyag korongok segítségével. Ezt a programot augusztus 19-én, szombaton ismét választhatják az érdeklődők 10 órától. A Szent István Király Múzeum ünnepi eseményeiről itt olvashatnak bővebben.
