Újraavatták a Szent István Székesegyház felújított 56-os emléktábláját

Csütörtökön délelőtt újraavatták a Szent István Székesegyház felújított 56-os emléktábláját. Az avatásra a székesfehérvári asszonytüntetés 61. évfordulóján került sor. Az ünnepségen a Himnusz hangjai után Varga Eszter, a Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója, a 8. Fehérvári Versünnep második helyezettje szavalta el Ramon Cué Romano Magadra hagytunk Tégedet című versét. Ramon Cué Romano spanyol jezsuita pap 1957-ben adott ki egy verseskötetet “Sangre de Hungaria” - Magyarország vére – címmel az 56-os forradalom áldozatai előtt tisztelegve.

Nagy Benedek szobrászművész Feszület című alkotását 1992. október 23-án avatták fel az 1956-os forradalom és szabadságharc székesfehérvári harc áldozataira emlékezve. 2000 októberében a feszület alatt újabb emléktáblát avattak, amelyre a székesfehérvári áldozatok és mártírok nevei kerültek fel. A Bazilika melletti ’56-os emlékkereszt emléktábláját korábban az épület nagyszabású rekonstrukciója miatt távolították el. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2017 szeptemberében döntött úgy, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc székesfehérvári áldozatainak emléke előtt adózva újraállítja a táblákat immár egységesen, egy műbe foglalva, azon áldozatok neveivel kiegészítve, akik a székesfehérvári ’56-os eseményekhez kapcsolódóan veszítették életüket.Az avatáson Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, honvédelmi miniszter-helyettes mondott ünnepi beszédet. „Az 1956-os forradalom 61. évfordulóján is túl, lassan számot kell vetnünk a gondolattal, hogy lassan eltávoznak közülünk azok, akik tanúi voltak az eseményeknek. 1956 ma már történelem, egy olyan történelem, ami mai életünk, mai szabadságunk alapja. Szeretjük hallgatni az emlékezőket, a múltba révedő arcokon lassan megjelenik ifjúságuk mosolya. Egyetemisták voltak, bölcsészek, jogászok , főiskolások, akik hazahozták Fehérvárra a pesti híreket. Lassan reményt keltően rendeződni látszott az élet, a fegyverek zaja után kivonulni készülő oroszok, mindez hazahozta őket a családhoz az édesapákhoz, édesanyákhoz. Aztán azon a soha sem felejthető novemberi hajnalon itthon, Fehérváron is eldördültek a fegyverek. November 4-én szovjet tankok lőtték a Magyar Királyt, ahol a forradalmi bizottság székelt, a hadtestparancsnokságot és Fehérvár tudta, hogy a forradalmat leverték. De a reménynek, a lassan születő szabadságnak azt a 12 napját nem lehetett a fegyverek erejével sem kiölni a lelkekből.” – fogalmazott Vargha Tamás, aki megemlékezett a 61 évvel ezelőtti fehérvári eseményekről is.

„Előbb Pesten, majd néhány nap múlva Fehérváron is elindultak az asszonyok és lányok, hogy letegyék virágaikat a fekvő katona szobránál, a Hősök terén. A fehérvári Hősök terén lőttek férfiakra, fiúkra, srácokra, akikért meg kellett mozdulni, akiknek reményt adó harcát, önfeláldozását meg kellett köszönni és örökké emlékezetessé tenni az asszonyok tüntetésével. Mikulás napját követően a fehérvári asszonyok tüntetésére emlékezünk ma és megköszönjük anyáink, nagyanyáink bátorságát és virágait.” – tette hozzá Székesfehérvár országgyűlési képviselője.A beszédet követően Spányi Antal püspök áldotta meg az alkotást, majd Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Dr. Simon László kormánymegbízott, Cser-Palkovics András polgármester és Spányi Antal megyéspüspök közösen leplezték le az emléktáblát és helyzetek el koszorút a fehérvári áldozatok tiszteletére. A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság nevében Szabó András ezredes koszorúzott, majd az emlékezők helyezték el virágaikat. A megemlékezés - amelyen részt vett Róth Péter alpolgármester, Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal hivatalvezetője és Gógl Árpád, Székesfehérvár korábbi országgyűlési képviselője, egykori egészségügyi miniszter is - a Szózat közös eléneklésével zárult.