-
Egység a sokféleségben
Székesfehérvárra látogat és a Kodolányi János Egyetemen tart előadást az indonéz nagykövet. Penny Dewi Herasati szeptember 16-án, szerdán 12 órától nyílt, interaktív beszélgetésen alapuló előadást tart Indonéziáról: politikai berendezkedéséről, gazdaságáról, választási rendszeréről, az indonéz demokrácia helyzetéről, kultúráról, társadalomról, művészetekről.
2026.09.14. -
„Kik érted haltak”
„Kik érted haltak” címmel szerveznek vezetett túrát Székesfehérvár katonai és történelmi emlékhelyei mentén. A szeptember 24-én, csütörtökön 14.00 órakor a Királykút Emlékháztól induló programra a csoportok szeptember 14-ig, míg az egyéni résztvevők szeptember 22-ig online regisztrálhatnak.
2026.09.14. -
Könyvkötés a Négykezes Kedden
Könyvkötő workshopra várják az érdeklődőket kedden a Hetedhét Játékmúzeumban. A foglalkozást Hajdu Viktória vezeti, a program regisztrációhoz között.
2026.09.14. -
„Nem vagyunk mi cukorból!”
Az eső sem szegte kedvét a Nosztalgia Klub Egyesület tagjainak, akik hétfőn kora reggel munkával indították a hetet: metszettek, kapáltak, sepertek, szemetet szedtek. Az önkéntesek szorgos kezeinek köszönhetően ismét megszépült a Nyitra ABC környéke.
2026.09.14.
Újra utat mutat a Nap kapuja a Palotavárosban a Királyok parkjában
A Palotavárosban található Királyok parkja közkedvelt pihenőhely Székesfehérvár lakói számára. A parkot az 1980-as évek derekán hozták létre azzal a céllal, hogy a Palotavárosi tavak melletti zöldterületen nemcsak nagy szabad tér, hanem a városban eltemetett királyok életnagyságú, fából faragott szobrai is helyet kapjanak. A Géza fejedelem, Szent István király, II. Géza, IV. István, II. Béla, III. Béla és Könyves Kálmán szobraihoz vezető úton egy Díszkapu és egy jurta is színesítette a képet akkoriban. A történelmi szimbólumokkal ellátott kaput a Fejér Megyei Művelődési Központ népművészeti csoportjának fafaragói hozták létre Cs. Kiss Ernő népi iparművész tervei alapján.
A kapunak több neve is van: eredetileg Díszkapunak nevezték el, emlegetik a Nap kapujaként is, de Berta József, a park egyik megálmodójának szakmai beszámolójából kiderült, a legjobban a Magyar-kapu név illik az alkotásra. A kapu története 1986-os felállítása után néhány évtizeddel szomorú, majd váratlan fordulatot vett: a hosszú évek nem kímélték, állapota életveszélyessé vált, és elbontásra került. Néhány évvel ezelőtt Viza Attila palotavárosi önkormányzati képviselő egy raktárban találta meg a Díszkapu darabjait:
„Ennek a kapunak a története több mint harmincéves. Az élete során, a gondolat megfogantatásától a megszületéséig, a ráruházott feladatától a sorsáig sok mindent megélt. Története sok mozaikból, sok emberi történetből áll. Ezekből a mozaikokból kapjuk meg azt a teljes képet, ami lefesti nekünk azt az alkotóközösséget, amely kutatással, megfeszített és kitartó munkával létrehozta, megőrizte és továbbadta a jelen és a jövő nemzedékek részére múltunk egy fontos darabját.” – foglalta össze ünnepi beszédében a kapu jelentőségét a képviselő. Köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a Díszkapu felújításának áldozatos munkájában.
Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője kedves emlékeket őriz a parkról. Beszédében felidézte, hogy családjával rendszeresen járnak a parkba, ahol mindig mosolygós arcokat, boldog embereket látni. Reményét fejezte ki, hogy a Palotavárosi tavaknál történt fejlesztések még több programot és kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak a környéken lakóknak. Az avatót Kovács Gábor előadásában a Nemzet dala, majd a szobrok közötti séta zárta.