Újévi koncertre készül az Alba Regia Szimfonikus Zenekar - interjú Dobszay Péterrel

2022-ben, egy év kihagyás után folytatódhat az egyik legszebb újévi hagyomány Székesfehérváron: az Alba Regia Szimfonikus Zenekar ismét zenével búcsúztatja az óévet és egyben köszönti majd az újat. A zenészek 2022. január 1-jén 19 órakor a Vörösmarty Színházba várják a közönséget.
2021.12.29. 08:56 |

Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészeti vezetése ebben az évben is páratlan műsort állított össze a jeles alkalomra.

A koncertre, ahol a koncert első félidejében Bécs nagy muzsikusa, a „Keringőkirály”, ifjabb Johann Strauss elbűvölő dallamai csendülnek, míg a második félidő igazi zenei csemegékkel és egy fantasztikus vendégművésszel is kecsegtet. A koncertről és a próbaidőszakról Dobszay Péter, az ARSO művészeti vezetője, vezető karmester mesélt.

Számomra mindig varázslatos végig kísérni azt a folyamatot, ahogy egy koncert a „semmiből” megszületik: attól a gondolattól, amikor körvonalazódik, a darabok egymás után fűzése, azon a pillanaton át, amikor az első próbán hangolnak a zenészek, egészen addig, amikor a színpadon először beint a karmester. Ez egy hosszú időszak, amelyből a közönség csak a legjavát látja és hallja, magát a felemelő koncertmuzsikát. A fehérvári zenebarátoknak jövőre ismét abban a szerencsében lehet részük, hogy 2022 első napját már klasszikuszenével zárhatják, nem is akárhogy.

A karácsony és az újév közötti időszak általában az elcsendesedésről, a pihenésről és a családról szól. Amikor az egész világ lelassul, az ARSO-nál akkor pörögnek csak fel igazán az események! Január 1-jén Újévi koncerttel köszöntitek 2022-t! Hogy áll a próbafolyamat?

Egy előzetes próbát tartottunk jóval karácsony előtt, ezután a Karácsonyi koncert felkészülési időszaka, majd maga a koncert következett. Feszítettnek hangzik a tempó, de az ünnep lehetőséget biztosít arra mindannyiunknak, hogy családi körben töltődjünk és pihenjünk. A próbaterembe csak december 28-án térünk vissza, innentől azonban valóban nincs megállás: intenzív, dupla próbás napjaink lesznek egészen a koncertig.

A január elsejei koncert első félidőjének középpontjában egy név áll, ifjabb Johann Straussé. Miért pont Strauss?

Azt hiszem, ez sokunknak reflex: ha újévi koncert, akkor az Bécs és Strauss. A híres dinasztia családfáját tanulmányozva azonban kiderül, hogy Johann Michael Strauss, ifj. Johann Strauss dédapja bizony Budán született. Bár természetesen erős túlzás lenne emiatt hazánk fiának tekinteni a Keringőkirályt, én mégis magyar szemszögből rajzoltam meg az első félidőt. Úgy válogattunk a híres muzsikus életművéből, hogy az ne egy puszta felsorolása legyen a daraboknak, hanem illeszkedjen az alkalom, az újév aktualitásaihoz.

Említetted a klasszikus bécsi Újévi hangversenyt. A fehérvári mennyire fog hasonlítani rá, vagy cél-e egyáltalán, hogy hasonlítson?

Akkor vagyunk a legőszintébbek, ha azt mondjuk, hogy a fehérvári, az bizony fehérvári lesz, a hajdani magyar koronázóvárosban, magyar muzsikusokkal. Ugyanakkor, mint ahogy Dvořákot játszva is tanulmányozzuk a cseh zenekarok játékmódját, vagy Debussy esetében is a francia vonóshangzást, minden stílushoz próbálunk a lehető legautentikusabban hozzányúlni. Szeretném, ha az előadásmód terén minél több mindent el tudnánk tanulni abból, ahogyan Bécsben Strausst játsszák.

Polkák és keringők sorát hallhatja a közönség. Miért pont ezekre a művekre esett a választás?

Ez a két műfaj nagyon jól kontrasztál egymással és azt remélem, hogy egy nagyon izgalmas és kellemes hullámzása lesz ettől az első félidőnek. A polkák szikrázó jellege és a nagyon rövid fogalmazásmódja kiválóan megfűszerezi a keringők elegáns zenei világát és hosszabb kiterjedését. Ugyanakkor mindkettő tánczene és mindkettőben benne vannak azok a lendületek, amelyeket, ha jól csinálunk, akkor a közönség lábait is megmozgatjuk majd.

Az első, táncos félidő után egy műfajában nagyon más második felvonás következik.

Az operavilág varázslatos olasz és orosz világába kalauzoljuk a közönségünket. Áriák és zenekari számok váltják egymást. Verditől Puccinin át egészen Belliniig az olasz romantika dallamvilágában kalandozunk, majd az Anyeginnek, Csajkovszkij nagyszerű művének egy megdöbbentő áriája csendül fel.

Bocsánat az egyszerű fogalmazásért, de egy klasszikus „umcacca” után az Anyegin Levéláriája óriási váltás, teljes kontrasztban van mondjuk egy Kék Duna-keringővel! Miért ezt az irányt választottátok?

Valóban az operairodalom általánosságban sokkal felkavaróbb és drámaibb muzsika. Egyrészről ezeknek az áriáknak az aktualitását a búcsúzás, az óévtől való elválás adja, és ugyanakkor olyan dinamikus zenéket is megszólaltatunk, amelytől azt reméljük, hogy kellő energiatöltetet tudnak adni a hallgatóságunknak az új évre vonatkozóan. Nem akartunk két teljes félidőt Strauss-világában eltölteni és fontosnak tartottuk, hogy legyen egy íve az egész estnek, ezért is került átkötésként a Déli rózsák-keringő az első félidő végére. Sok ismerős dallamot ígérünk a második félidőre, amely reméljük, hogy örömmel tölti majd el a publikumot, de nem titok, hogy az opera szekció összeállításában nagy szerepe volt a vendégművésznek is.

Ha már itt tartunk: azt hiszem, remek hírrel szolgálhatsz a fehérváriaknak, akik egy régi, kedves „ismerőst” köszönthetnek újra!

Így van, Székesfehérvár szülötte, a világszerte keresett szoprán énekesnő, Boross Csilla fog énekelni! Csilla hangi adottságait, óriási repertoárját és komoly zenei műveltségét azt hiszem nem is kell bemutatni. Megtisztelő, hogy elfogadta a felkérésünket, örömteli várakozással nézünk a közös munka elé!

szöveg: Torma Kinga Regina

Aranybulla emlékév 2022.

Eseménynaptár

2022. Május
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Székesfehérvár Topotéka