Újborral, drámajátékkal és ludaskásával ünnepelték a Márton-napot

Az idei műsorban a Felsővárosi Iskola diákjai léptek fel, Brückner Ákos Előd atya előadása hangzott el Szent Márton életéről, majd Fazekas Egon és Tokodi Tünde játszott magyar tekerőn és ütőgardonon.

Köszöntőjében Földi Zoltán önkormányzati képviselő, a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke köszönte meg Fehérvár nevében, hogy a Fehérvári Polgárok Egyesülete gondozza ezt a fontos hagyományt. A képviselő a Márton-nap közösség-összetartó erejéről is szólt.

A Márton-naphoz kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat a Felsővárosi Általános Iskola diákjai elevenítették fel.

A német nemzetiségi képzést folytató iskola 5.a osztályosai két nyelven, németül és magyarul mutatták be Szent Márton életét. Az 5.b osztályosok humoros, zenés, fordulatos drámajátékkal adták elő Gárdonyi Géza Lúdháború versét. Az iskolások műsorát követően Brückner Ákos Előd atya Szent Márton életéről tartott előadást. A rendezvény új bor és ludaskása kóstolással és filmvetítéssel zárult.

Szent Márton napjához számos népi hagyomány kötődik.

Szent Márton, 316-ban született egy római tribunus fiaként Savariában, a mai Szombathelyen. 18 éves korában apja kívánságára a légió katonája lett, s a legenda szerint palástját odaadta egy didergő koldusnak. Nem sokkal később Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget és misszionárius lett, majd 371-ben a Loire menti Torus püspökévé választották. A hagyomány szerint Márton elbújt a nagy megtiszteltetés elől a libák között, de a nagy gágogás elárulta. Az irgalmas felebaráti szeretet megtestesítőjeként a katonák, utazók, foglyok, rabok, parasztok, pásztorok pártfogója, patrónusaként tartják számon. Ludaskásával és népdalokkal ünnepelték Szent Márton napját A megnyitón Palkovics Lajos idézte fel Szent Márton alakját, kiemelve, hogy pogány katonatisztként szolgált, mielőtt 22 évesen megkeresztelkedett, onnantól kezdve csak fegyver nélkül indult csatába, amit úgy indokolt, hogy "Krisztus katonája vagyok, nem szabad harcolnom".