Új módszerek az orvosi diagnosztikában -beszélgetés Dr. Madácsy Lászlóval

Orvos dinasztiából származik, csillagásznak, kutatónak, kardiológusnak készült, belgyógyász lett. Endo-kapszula centrumot alapított Székesfehérváron. Szenvedélye a sport, az evezés, úszás, szörf, vitorlázás és a kajakozás.
2018.01.28. 09:34 |

Induljunk az elejéről. Ön Szegeden született?

1964-ben születtem Szegeden, a család egyik ága is odavaló, a másik ága bajai. Így aztán Szegeden végeztem az iskolákat, az általános iskolát, középiskolát, a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban érettségiztem. Ez a Radnóti után a második legjobb gimnázium Szegeden. Nagyon szerettük, jó tanáraink voltak, remek képzettséget adott, és egy kicsit szabadabb volt, tehát ott járhattunk farmerben, vagy fiúknak lehetett copfot - nekem nem volt – növeszteni, viselni. A Radnótiban ez kizárt dolog volt akkoriban. Én matek-fizika szakos osztályba jártam, ami meglepő volt ahhoz képest, hogy első sorban humán beállítottságú voltam, a biológia meg a magyar nyelv, az irodalom érdekelt leginkább. Viszont mivel orvos családból származom, tehát apukám, anyukám, nagyapám, mindenki orvos volt, mint egyke fiú gyereknek nem nagyon volt igazi választási lehetőségem, mint hogy "fiam, te orvos leszel". Ma már hálás vagyok a családomnak is, hogy erre felé terelgettek. Az érdekes mondjuk, hogy 25 évvel később én a saját gyerekeimet lebeszéltem arról, hogy orvosok legyenek, úgyhogy egyik gyerekem se orvos.

...a családi indíttatás tehát adott volt. Nem tiltakozott egy pillanatig sem? Rendben van, a családban orvosok vannak, de nem mondta azt édesanyjának, édesapjának, hogy "nem, én másnak készülnék"? Érezte magában azt a készséget, képességet, hogy igen, megyek utánuk, követem a példájukat?

Az édesapám egy szerény, visszafogott, csendes ember, a nevelőapukám - aki sebész - ő nagyon autokrata, határozott, mint általában a sebészek, ez irányba terelgetett, és nekem túl sok egyéb ötletem nem volt. Az kétségtelen, hogy megszerettem a matematika mellett a fizikát is, és a gimnáziumban voltak olyan kicsapongásaim, hogy csillagász leszek, amikor meg az orvosit végeztem, akkor volt egy erős indíttatás, hogy kutassak. Ötödév környékén elgondolkoztunk a családdal, hogy a biológiai kutatóba kellene mennem, ahol főleg biológusok, de orvosok is dolgoztak. Az volt a terv, hogy esetleg ott dolgoznék végzés után. Azt a választ kaptuk, hogy "Úristen, orvosi diplomával ne gyere ide, itt nincs fizetés… Nagyon szép ez a tudomány, de ne". Még az egyetemen, cseregyakorlaton voltam Finnországban egy hónapot a sebészetre szeretettem volna menni, de nem volt hely így a belgyógyászatra kerültem. Kaptunk közlekedési pénzt, de a villamos helyett a gyaloglást választottam, az összegyűlt pénzből vettem egy fantasztikus belgyógyászati könyvet. Az az egy hónap olyan meghatározó volt, hogy eldöntöttem, belgyógyász leszek. Egyébként akkoriban volt új a CT meg az MR. Magyarországon még nem volt, de Finnországban már igen, érdekes volt megismernem a működésüket. Már itthon a következő ötlet az volt, hogy kardiológus leszek, de a kardiológiai klinikán nem volt hely, amúgy engem belgyógyászatra sem akartak felvenni a summa cum laude diplomámmal, mert olyan sok orvos volt. Akkoriban nem orvoshiány, hanem orvos túltengés volt, azt jelezték felénk, hogy vagy a helyhez ragaszkodsz, már, hogy az egyetemen maradsz Szegeden, vagy a szakmához, tehát menjek el például Szentesre, vagy az ország másik felére. Én inkább a helyhez ragaszkodtam és az Izotópdiagnosztikai laborban kutattam a kisdoktorihoz.

Erre azért kicsit térjünk ki, mert a laikusok számára valószínűleg, nehezen értelmezhető, tehát izotóp vizsgálat, ez pontosan mit takar?

Ugye akkoriban nem volt még CT meg MR, még ultrahang se nagyon. Az ultrahang előtt az egyetlen mód, hogy belássunk az emberbe az úgynevezett izotópdiagnosztikai vizsgálat volt. Ez lényegében azt jelentette, hogy egy minimális sugárterheléssel járó és nagyon gyorsan bomló, tehát 6 óra alatt a negyedére, ötödére elbomló izotópot adtunk be vénásan a betegnek, és utána befektettük egy gamma kamera alá, ez egy speciális, az izotóp bomlását figyelő készülék, és megnéztük, hogy az a beadott izotóp szervspecikifikusan hova került a szervezetben, ott hogyan oszlott el, illetve hogyan választódott ki.

Ez nem káros a szervezetre?

Nem, ennek egy mellkas röntgenhez képest egy hatvanad a sugárterhelése. Tehát harminc, vagy hatvan ilyen vizsgálat egy mellkas röntgen vizsgálattal azonos sugárterhelésű, ez nem volt nagy. Nos, amikor elvégeztem az egyetemet, megvolt a TDK munkám, így ott kaptam állást, tehát lényegében úgy tudtam Szegeden maradni, hogy az Izotópdiagnosztikai laborban kezdtem el fiatal orvosként dolgozni.

Hogyan került Székesfehérvárra?

Lényegében a katonaság után átkerültem a Belgyógyászati klinikára, ami a vágyam volt. Az izotópdiagnosztikai mellé gasztroenterológiából is szakvizsgát szereztem. 2000-ben lett meg a PhD dolgozatom és 2004-ben keresett meg az akkori Fejér megyei kórház főigazgatója, hogy nyugdíjazás várható a belgyógyászaton, és nem volna-e kedvem megpályázni. Volt, illetve hát eljöttem körül nézni. Viszonylag új volt a hotel épület, akkor kezdték el az endoszkópiát. Tetszett az egész kórház, az attitűd, a szakembergárda, meg is pályáztam az állást és elnyertem.

Hány évig dolgozott a kórházban?

2004-től 2011 július végéig tartott ez a munka.

Magyarországon, Székesfehérváron egyedülálló diagnosztikai módszer bevezetése kötődik a nevéhez…mi is ez a bizonyos endo-kapszula?

Többed magammal megalapítottam az Endo-kapszula kft-t, ez 2009-ben volt, mert nekem az volt a vízióm, hogy a kapszula-endoszkóppal vastagbél rákot, meg polipot lehet majd szűrni, s remélhetőleg mindez nem lesz drága. Nos, ez utóbbi nem valósult meg, 100 ezer forint fölötti összegbe kerül, de magát a technológiát briliánsnak találtam. A polipnak nincs tünete egészen addig, amíg át nem alakul rákká és nagy baj nem lesz. Viszont ha polip stádiumban megtaláljuk a betegséget, akkor nem lesz rákja a betegnek és meggyógyítható.

Ha már itt tartunk, egy kicsit meséljen nekem erről a vizsgálatról, mert az emberek zöme fél, vagy legalábbis tart a gyomortükrözéstől. Ez „felmentő sereg” lehet, még ha nagy kiadással is jár. Lenyelek egy kapszulát, az elindul a szervezetemben, és videózza az én belsőmet?

Igen, a kapszulát 2000-ben hozták ki, és arra gyártották a fejlesztők, hogy a vékonybelünket videózza le, mert azt akkoriban nem lehetett végig endoszkópizálni. Tehát a vékonybél egy sötét terület volt, a gyomrot meg tudtuk nézni, vastagbelet is, de a kettő közötti 5 méteres vékonybelet nem. Szövettant még mindig nem tud venni, ez lesz majd a következő fejlesztés.
Ha csövet nyelek, egyértelmű, hogy az embert kicsit zsibbasztják, de a kapszula lenyelését miért kell vagy végzik félig altatásban vagy altatásban is?

Nem kell, de lehet, a kapszula emberbarát, én már hármat nyeltem, teljesen egyszerű lenyelni.

Mekkora?

Mint egy nagy vitamin kapszula, másfél-két centi hosszú és nyolc-tíz milliméter széles. Úgy lemegy, mint a huzat, nincs baj vele. A mágneses rendszerrel ma már meg tudjuk állítani a nyelőcsőben, megfordítjuk, körülnézünk, lemegyünk a gyomorszájba, azt is megnézzük, tehát nagyon precízen lehet irányítani.

Mennyi ideig tart egy teljes kivizsgálás?

Egy gyomor-vékonybél kapszula vizsgálat 4-6 óra. Ha a vastagbelet is kiakarjuk vizsgálni, az plusz 2 órát vesz igénybe, tehát egy nap elmegy vele. A páciens kap egy szobát, pihen, internetezhet, nézheti a tv-t, olvashat és kb. másfél két óránként ránézünk, hogy hol tart a kapszula. Mesélnék még egy keveset az altatásról, ami nem a kapszulához kell, hanem az endoszkópiához. Valójában ez az altatás nem más, mint szedáció, amolyan bódítás. Ha nagyon leakarom fordítani, akkor olyan mintha egy konyakot meginnánk és utána történne velünk valami, de nem is emlékszünk annyira, meg nem is volt annyira rossz.

Ön szűri, szüreti magát?

Valamennyire azt mondhatnám, hogy szűröm magam, több vizsgálattal igyekszem megelőzni a betegségeket. Egy példa: míg Amerikában 60%-os a lakosság szűrési rátája 50 év felett, az orvosok esetében 20% ez a szám. Az sem jó, ha az orvos nem veszi tudomásul, hogy ő is megbetegedhet, de az sem, ha attól fél, hogy baj lehet, hiszen attól kezdve nem tud gyógyítani, mert saját magával van elfoglalva. Tehát fontos, hogy szűrjék magukat az orvosok is, Magyarországon egyre jobb ennek a szemléletnek az elfogadottsága.

Fontos szerepet játszanak a kutatások az ön életében…

Meg próbáltam javítani a diagnosztikus eljárásokat, de ezt hosszú lenne kifejteni. A szűkebb szakmámban kutattam sokat, főleg az endoszkópiával kapcsolatban, elsősorban az epeúti kövesség, akkut epe okozta hasnyálmirigy gyulladás, epeúti endoszkópia szövődmények megelőzésével foglalkoztam sokat. A másik kutatás fejlesztésünk, ami ugye szintén adja magát, az a most üzembe helyezett mágneses kapszula rendszer, ami Európában Magyarországon kívül csak Stuttgartban és Angliában van jelen, szemben Amerikával meg Kínával, ahol nagyon sok van. Ezt a rendszert a Szilícium – völgyben, Amerikában, Kaliforniában fejlesztették ki és Kínában gyártják.

Szakmai megszállott, és maximalista, szakmabeli a kedves neje? Szabadidejében mivel foglalkozik?

A feleségem endoszkópos szakasszisztens. Szoktunk szakmázni, de sok mindenről szeretünk beszélgetni. De ha nem szakmázunk, akkor cégezünk, mert elég nagy ez a vállalkozás, ő a HR-es is, tehát elég sok olyan dolog van, ami magát a vállalkozás működtetését illeti. Szeretünk moziba járni. Kettőnknek van 3 gyereke, de mindegyik nagy, közös nincs sajnos. Össze szoktunk jönni, meg azért napi, heti kapcsolatban vagyunk. Nekem a sport a mániám, elég sokat sportoltam mindig, most is. Minden, ami a vízen van, londoni, oxfordi, cambridge-i evezős verseny, nagyszerű tapasztalatok, ez is családi örökség. Nagyon szerek úszni, szörfözni, vitorlázni, és most már kajakozni is. Olyankor teljesen kikapcsolódom, megnyugszom és boldogság tölt el. Amikor kikötök és leülök a mólóra, akkor harminc év visszapörög, tehát teljesen úgy érzem magam, mintha húsz évesen kötöttem volna ki, elmondhatatlanul jó érzés.

Interjú

  1. Beszélgetés Sáringer Éva bútorfestő népművésszel

    Sáringer Éva bútorfestő népművész két éve indult el az első székelyföldi körútra, hogy a helyi bútorfestés hagyományait feltárja, és dokumentálja a népi örökség fennmaradt, ritka kincseit. A Lánczos-Szekfű ösztöndíj támogatásával újabb utat tervez: néhány új lelőhely felkutatása mellett a már meglátogatott helyszínekre is visszalátogat majd, hogy tovább mélyíthesse tudását, tapasztalatait.

    2020.07.03.
  2. Kiadvány készül a környék gyógynövényeiről - beszélgetés Lencsés Ritával

    A megye természetes patikájáról készít gazdagon illusztrált kiadványt Lencsés Rita természetgyógyász, fitoterapeuta, aki több éve vezeti a népszerű Herbarius programok gyógynövénygyűjtő és -ismertető túráit.

    2020.07.02.
  3. Napközis táborok a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztályánál - interjú Vörös Zsuzsanna szakosztály-igazgatóval

    Vívás, lovaglás, lövészet, kirándulások, sorversenyek, strandolás: felsorolni is nehéz a színes sportos programok tárházát, amelyet a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztálya kínál a náluk táborozó ovisok és kisiskolások számára. A táborról, a sportágról és arról, hogy a koronavírus-járvány milyen nyomot hagyott a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztályán, Vörös Zsuzsanna szakosztály-igazgatóval beszélgettünk.

    2020.06.25.
  4. Alkalmazkodni a környezethez és kiemelkedni belőle - beszélgetés Csutiné Schleer Erzsébet építésszel

    Az elmúlt ősszel rendezték meg a Pordán H. Ferenc-emlékkiállítást – az építészmérnök munkásságát a 4 Építész Alkotóközösség dolgozta föl: felkutatták, összegyűjtötték, rendszerezték a gazdag építésztervezői tevékenységek dokumentumait, a terveket, vázlatokat és a jegyzeteket. A XX. század utolsó harmadában, Székesfehérvár építészetének legjelesebb alkotójaként számon tartott Pordán H. Ferenc két jellegzetes épületénél Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök kalauzolt bennünket.

    2020.06.25.
  1. Játsszunk együtt! – új együtténeklős fehérvári gyereklemez Mits Péter zenésszel

    „Gyere velem, ott várlak már az úton, gyere velem, peng a gitárhúrom (…)” – ezzel a számmal kezdődik Mits Péter új együtténeklős, interaktív gyereklemeze. A Játsszunk együtt! második összeállítását tavaly vették fel egy kodálybeli koncerten; népdalok, virágénekek, a gyerekdalok szerepelnek a lemezen. A felütés pedig egy igazi fehérvári szám: Mits Márton zenéjére Balajthy Ferenc írt szöveget. A lemezről, a hiteles és színvonalas gyerekzenéről, a gyerekeknek zenélésről kérdeztük Mits Péter zenészt.

    2020.06.19.
  2. 30 éves a Wathay Ferenc Cserkészcsapat - Fehér György parancsnokkal beszélgettünk

    „Cserkésznek lenni életformát jelent. A gyerekek nagyon sok praktikus dolgot megtanulnak, a kézműves tevékenységek mellett fontos a természetben való jelenlét, a táborozás.” - vallja Fehér György, az idén harminc esztendővel ezelőtt Székesfehérváron megalapított Wathay Ferenc Cserkészcsapat parancsnoka.

    2020.06.17.
  3. Új vezérigazgató a Fejérvíz Zrt élén – beszélgetés Laczi Péter vezérigazgatóval

    A Székesfehérvári Önkormányzat többségi tulajdonában álló Fejérvíz Zrt nemrégiben megválasztott vezérigazgatója Laczi Péter az ezredfordulón, még hallgatóként lépett be először a cég falai közé, majd a csatornázási üzem éléről a Polgármester Hivatalba került, ahol a Városüzemeltetési és Közműellátási Irodát vezette mostanáig. Május végén vette át a Fejérvíz éléről harminc év után nyugdíjba vonult Kis Istvántól a tisztséget. 

    2020.06.17.
  4. Léleksimogató kötet - interjú Bartal Klárival, az Alkonyórán írójával

    Bartal Klári Alkonyórán című kötete az elmúlt év végén kerülhetett az olvasók kezébe. Az utolsó másfél évtized verseiből és prózai írásaiból álló sokszínű összeállítás körülöleli a mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli életutat, Szegedtől Svédországon keresztül Székesfehérvárig, a magyarság történelmi eseményeivel, saját veszteségekkel, vidám gyerekversekkel, a novellákban a közeli vagy távolabbi múlt emlékeivel.

    2020.06.16.

Lakossági tájékoztatás

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár

Eseménynaptár

2020. Július
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2