Szombaton délelőtt Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Városi Levéltár és Kutatóintézet szervezésében Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon címmel rendeztek konferenciát a Hiemer-ház házasságkötő termében. A sok érdekességet tartalmazó tudományos eseményen az érdeklődők a hat előadást hallgathattak meg a témával kapcsolatban. Az esemény az Árpád-ház Program keretében valósult meg.
Augusztus 14-ét követően újfent nagyszabású történelmi konferenciának volt a házigazdája Székesfehérvár. Az egy hónappal ezelőtti rendezvényen
Fehérvár életét mutatták be az előadók az Árpád-korban. Ezúttal szombaton reggel Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon címmel hallgathattak érdekes előadásokat a Hiemer-ház házasságkötő termében. A rendezvény Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, továbbá a Városi Levéltár és Kutatóintézet szervezésében, az Árpád-ház Program keretében valósult meg.
A történelmi konferencián elsőként dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Beszédében reményét fejezte ki, hogy Székesfehérváron kezdetét veszi egy sorozat, ennek keretében kétévenként konferenciákat szeretnének rendezni az Árpád-kor témakörében. Ezek az események minden konferenciát követő évben megrendezésre kerülnének, így még szélesebb körben eljuthat az információ valamennyi érdeklődőhöz.
Ezt követően Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András arról beszélt, hogy az ilyen konferenciák nagy szerepet játszanak az Árpád-ház Program sikerességében. „Nagy öröm számomra az, hogy ismételten egy ilyen rangos, tudományos konferenciának adhat otthont Székesfehérvár. Különös nap ez a város életében, hiszen itt egy tudományos konferenciát rendeznek, pár száz méterrel arrébb pedig mintegy 600 csapat részvételével zajlik a X. Lecsófőző Vigasság. Nagyon szépen köszönöm a konferencia előadóinak és szervezőinek, valamint minden vendégünknek, hogy elfogadták a mai napra a meghívást. Nem titkoltan ezekkel a konferenciákkal az a város és a szervezőknek a célja, hogy az Árpád-ház Programot tudományosan is meg lehessen alapozni. Természetesen ennek nem feltétele az, hogy minden ilyen konferencia Fehérváron történjen a jövőben. Persze nem lennénk szomorúak, ha mégiscsak a tudományos élet minél inkább megjelenne Székesfehérváron. Valljuk azt, hogy az Árpád-ház Program csak akkor lehet sikeres, hogyha a tudományos hátterét tekintve is az” – mondta dr. Cser-Palkovics András.
A konferencián felszólaló hat fő közül Zsoldos Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet – Városi Levéltár és Kutatóintézet akadémikusa kezdte meg elsőként az előadását, melyben a hercegek és hercegnők életét ismertette az Árpád-kori Magyarországon. Bagi Dániel, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense a dukátus intézményét mutatta be az Árpád-kori Magyarországon. Font Márta, a Pécsi Tudományegyetem tanára IV. Béla király vejének, Rosztyiszlav hercegnek az életéről adott tájékoztatást. B. Halász Éva, az MTA – Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Szegedi Tudományegyetem – Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Medievisztikai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa Anjou István herceg tetteit ismertette. Neumann Tibor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa a középkor végi Magyarország hercegeiről tartott előadást. Végül Pálosfalvi Tamás, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa beszélt a Magyarország területén található Szentszávai hercegekről.
