Tóth Istvánra, a legendás egyetemi oktatóra, ókor- és vallástörténészre emlékezve rendeztek konferenciát pénteken annak kapcsán, hogy 50 évvel ezelőtt kezdte el pályáját a Fitz Jenő igazgatta székesfehérvári István Király Múzeumban népművelő muzeológusként. Pályatársak, kollégák, barátok idézték fel alakját és szakmai eredményeit.
Tóth István a fehérvári pályakezdés után dokumentátor lett az MTA Történettudományi intézetében, majd tudományos segédmunkatárs a Harmatta János vezette Ókortudományi Kutatócsoportban. 1978–1982 között a keszthelyi Helikon Könyvtár vezetője, innen a szombathelyi Tanárképző Főiskolára, majd – megalakulásakor – 1983-ban, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemre került adjunktusként, 1997-től pedig haláláig docensként dolgozott ugyanitt. 1993–1996 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is tanított.
Oktatói munkája mindvégig szorosan kapcsolódott tudományos tevékenységéhez: írt egyetemi jegyzetet és tankönyvként használt egyetemi segédkönyvet. Ezt a munkáját - szerzőtársa a tanítványa, Szabó Ádám volt - a Pécsi Tudományegyetem 2000-ben az év legjobb publikációja címmel jutalmazta. Kutatási területe: a római császárkor társadalomtörténete, Pannonia és Dacia provinciák története, római vallástörténet, epigráfia. Számos könyve és közel 130 szakmai tárgyú publikációja jelent meg ezekből a témákból magyar, német, angol, francia és olasz nyelven.
Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója a konferencia előtt köszöntötte Fekete Máriát, Tóth István feleségét, aki Thymiateria – új tárgytípus a kr. e VII. századi Dunántúlon címmel tartott előadást a konferencián. Az igazgató elmondta, hogy a konferenciát annak kapcsán szervezték, hogy Tóth István első munkahelye volt 50 évvel ezelőtt az István Király Múzeum, ahol mintegy másfél évig dolgozott: Fitz Jenő igazgató vette fel az intézménybe és népművelő muzeológusként. Kulcsár Mihály igazgató az egykori feljegyzések alapján mesélt köszöntőjében dr. Tóth István városunkban töltött másfél évéről, amíg pályakezdőként a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának népművelője volt. Felidézte, hogy már akkor is kedvenc korszakáról, az ókorról tartott leginkább előadásokat diákoknak és helyi közösségeknek, valamint Székesfehérvár iránti érdeklődését is kiemelte.
Cser-Palkovics András polgármester megnyitó beszédében elmondta, hogy a József Attila Gimnázium diákjaként Halmos tanár úrtól sokat hallott a történelem fakultációkon Tóth Istvánról. Felidézte, hogy néhány nappal ezelőtt a múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg egy izgalmas
várostörténeti kiállítás, amely a dualizmus korától 1988-ig foglalja össze Székesfehérvár történetét és sok, a korszakos személyiség is megjelenik a tárlaton.
„A kiállítás tablóit nézegetve átfutott rajtam a gondolat, hogy milyen sok ember tett, dolgozott azért, hogy a város ebben az időszakban is fejlődjön és ennek a kultúra mindig is része kellett, hogy legyen. Ezen belül a múzeum és a múzeumban dolgozó kiváló szakemberek mindig kulcsszerepet töltöttek be ezen a területen.” – emelte ki Székesfehérvár polgármestere, aki köszönetet mondott a konferencia szervezőinek. Hozzátette, hogy ez a konferencia fontos visszacsatolás a múzeum dolgozói számára is azzal kapcsolatban, hogy az a munka, amit végeznek, néha nehézségekkel, vitákkal, meg nem értéssel jár, ugyanakkor fontos és rendkívül értékes.
