Törvénymódosítás a hadiárvák és hadiözvegyek támogatásáról

Egyéni indítványként adtuk be Lázár János, Dr. Kovács Zoltán, L. Simon László, Dr. Rétvári Bence országgyűlési képviselőkkel együtt a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló javaslatunkat – mondta Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője. „A rendszerváltást követő évtizedekben igyekeztünk kilábalni abból a sokkból, amit a szégyenteljes negyven esztendő hagyott ránk örökül. 1994-ben törvény született a hadigondozásról, mely elismerte, hogy a haza védelme, a hazáért vállalt felelősség, a hősiesség a legmagasabb rendű emberi értékek között állnak.” – mondta parlamenti felszólalásában az államtitkár.

 

Az Országgyűlés tavaly ötven százalékkal emelte a hadiözvegyek járandóságát és egyre hangsúlyosabban jelent meg az a társadalmi igény, hogy a II. világháborúban a hazáért életüket áldozó katonák még élő gyermekeit hadiárváit is méltó módon támogassa az állam – emelte ki Vargha Tamás. A Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetsége szerint mintegy 15 és 20 ezer közé tehető azoknak a száma, akiket érint a törvénymódosítás. Õk az öregségi nyugdíjminimum 30 százalékát igényelhetik a törvény elfogadása és kihirdetése után a járási hivataloknál.

 

A II. világháború lezárásának 70. évfordulója egy méltó alkalom arra, hogy emlékezzünk a háború hadieseményei során eltűnt, elesett, megsérült katonákra és hozzátartozóira is. „Nem feledésből építünk emlékművet, hiszen 1990 előtt politikai okokból az akkori rezsim megtiltotta az emlékművek állítását és a családok otthon őrizték az elhunyt katonák emlékét.”

 

A törvénymódosítási javaslat alapján ezen anyagi támogatás mindazokat is megilleti, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a volt magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált, függetlenül állományviszonyától és rendfokozatától és attól a ténytől, hogy az 1947. február 10-én Párizsban, Magyarország képviselői által aláírt békeszerződés következtében mely ország állampolgárává vált. A magyar Országgyűlés ezzel a törvénnyel is ki óhajtja fejezni a nemzet azon akaratát, amely elutasítja azt az 1949-ben meghozott politikai döntést, amely a felsoroltakat ellátásuktól megfosztotta, ezzel nem egy esetben a méltó emberi élet lehetőségét elvéve az özvegyektől és árváktól. – áll a törvénymódosítási javaslatban.