Törvény rendezheti a polgárőrség működését - igazoltatni sincs joguk

 Országszerte közel 1700 egyesületben 64 ezer polgárőr járul hozzá lakókörnyezetének biztonságához. A Belügyminisztérium elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben külön törvényben szabályozzák a polgárőrségek munkáját. Polgárőrökből, jogászokból és belügyi szakértőkből álló munkacsoport dolgozik a Belügyminisztériumban, hogy megvizsgálják, a polgárőrségek munkáját miként lehetne a jogi háttér megváltoztatásával, esetlegesen törvényi szintű szabályozással támogatni - közölte Hegedűs András, a tárca bűnmegelőzési főcsoportfőnöke, az Országos Bűnmegelőzési Központ vezetője.

 Hegedűs András szerint a polgárőrség csaknem tizenöt éves múltja és a magyar bűnmegelőzésben játszott szerepe mindenféleképpen indokolhatja egy önálló törvény megalkotását. Közel 1700 egyesületben jelenleg 64 ezer polgárőr járul hozzá lakókörnyezetének biztonságához. Zsombor György, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) alelnöke elmondta: a polgárőrök, azonkívül, hogy közfeladatokat ellátó személynek minősülnek, egy bűncselekmény megakadályozásánál, tettenérésnél ugyanazon jogosítványokkal bírnak, mint bármely más állampolgár. Külön törvény nem foglalkozik a munkájukkal, hiába veszik ki részüket nap mint nap a rendőrség és más rendvédelmi szervek bűnmegelőzési munkájából. 

 A polgárőrök igazolvánnyal és jelvénnyel is rendelkeznek. Formaruhájuk egységesen nincs, általában láthatósági mellényt viselnek polgárőrség, bűnmegelőzés vagy készenléti szolgálat felirattal. Mivel ugyanolyan jogok (jogos védelem és végszükség) illetik meg őket, mint más állampolgárt, ezért senkit sem igazoltathatnak, bármennyire is gyanúsnak vélik az illetőt. Országos Polgárőr Szövetség, az egyesületek emellett a Biztonságos Magyarországért Közalapítványon (BMK) keresztül pályázhattak, így összesen 170 millió forint támogatáshoz juthatnak a szevezetek. A jövő évi költségvetésben a 35 milliós támogatást 160 millió forintra növelik, a pályázatokon pedig továbbra is az ideihez hasonló összeget nyerhetnek el az egyesületek.

 Az OPSZ alelnöke úgy véli, a megalkotandó jogszabálynak a szövetség által már felállított szabályokat kellene törvényi szintre emelnie: így elő kellene írnia a polgárőrök kötelező képzését, tisztáznia kellene a polgárőrök jogait, kötelességeit, mindezt az egyesületek anyagi hátterének megteremtésével.