Történelmi egyházak és fehérvári középiskolák is tisztelegtek csütörtökön az 56-os forradalom hősei előtt. A Székesfehérvári Egyházmegye hagyományos megemlékezését idén a Székesegyház felújítása miatt a Szent Imre templom Fadrusz-keresztjénél tartották meg. A Bugát Pál Középiskola diákjai az 56-osok terén, a Ciszterci Szent István Gimnázium tanulói a Magyar Király Szálló falán elhelyezett '56-os emléktáblánál adtak ünnepi műsort.
A Szent Imre templomnál a hagyományos megemlékezés keretében a történelmi egyházak helyi képviselőivel együtt megemlékeztek a nemzet kiemelkedő eseményéről, és a jelenlévőkkel együtt imádkoznak a forradalom és szabadságharc áldozataiért. Az idén a Székesegyház felújítása miatt - a Szent Imre templom Fadrusz-keresztjénél tartották meg a megemlékezést az 56-os áldozatokról.
Az eseményen részt vett Törő Gábor országgyűlési képviselő, dr. Simon László kormánymegbízott, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Jobbágy Károly „A rádió mellett” című versének elhangzását követően Csák Lajos, a Szent Imre Általános Iskola és Óvoda igazgatója mondott beszédet. Idézte többek között Dalmai Jenő egykori ’56-os forradalmár gondolatait, melyek szerint „Akik a szabadságot hozták, azok azt soha ingyen nem hozták. Megkérték az árát. És az ára sokszor egy újabb rabság volt.” Az igazgató felidézte a kommunizmus szörnyűségeit, megsemmisítő eszméit, az orosz hatalom magyarországi kiterjesztését, a rendszer kérlelhetetlenségét, elnyomását, a vérből és hazugságból rakott börtönfalait. Visszaemlékezett október 23-ra, a kommunizmus bukásának kezdetére, a szovjet birodalom megroppanására és 1956 tiszta szívű, az igazságért és méltóságért harcoló fiataljaira. „A forradalom mámoros napjainak a szovjetek Forgószél névre keresztelt és Mennydörgés jelszóval megindult hadművelete vetett véget november 4-től … A hadüzenet nélküli háború Magyarországot újabb 33 évre a szovjet hatalmi övezetben tartotta … példátlan megtorlással büntette a forradalom és szabadságharcban résztvevőket. S bár a szabadságharc a győzelmet nem vívhatta ki, példát jelent ma is a világnak, a történelemnek.” Csák Lajos záró gondolatai szerint a magyar népnek az a feladata, hogy a feledéssel, szürküléssel szemben tisztán őrizze meg a maga forradalmának zászlaját.
A beszédet követően imákat mondtak a történelmi egyházak képviselői, majd a hagyományok szerint koszorúzásra került sor. Az egyik koszorút az egyházi képviselők, a másikat a város, a megye és minden jelenlévő nevében dr. Cser-Palkovics András és dr. Molnár Krisztián közösen helyezték el a Fadrusz-keresztnél.
"Aki 1956-ban született, ma már 59 éves. Már 59 éve annak, hogy az országban százak adták életüket a szabadságért. Azért, hogy mi itt, 59 évvel később már természetesnek tartsuk, hogy szabadságban élünk. Nekünk már nem kell meghalnunk érte, nekünk már „csak” arra kell emlékezni, hogy a legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon a XX. században. Csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol nem áruljuk el azt az ügyet, a szabadság ügyét, amiért az 56-osok életüket adták, és soha nem feledjük a gyilkosokat. Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra." - hangzott el az 56-osok terén, ahol ünnepi megemlékezést és koszorúzást tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére.
Az ’56-osok terén a forradalom és szabadságharc tiszteletére a Székesfehérvári Szakképzés Centrum Bugát Pál Középiskolája adott műsort. A Gruber Tünde által szerkesztett megemlékezés irodalmi művek és zeneszámok segítségével idézte fel a történelem meghatározó eseményeit, Székesfehérvár ’56-os történéseit. Dialogikusan, jelenetszerűen elevenítették fel a korra jellemző mindennapokat, a parasztokat érintő beszolgáltatást, a munkatáborokba való internálást, a kitelepítéseket, a történelem október-novemberi fejezeteit pedig naplójegyzeteken keresztül szólaltatták meg a diákok – a Hunyadi Mátyás Közgazdasági Technikum középiskolások gyűlését, a Városház téri és a Szabó-palota előtti tüntetést, a győztes forradalmat, majd a szovjet tankok megjelenését. Az ünnepi műsorban a magyar és a világirodalom több korszakot átívelő szabadságverseiből – mint például Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról, József Attila: Levegőt!, Paul Eluard: Szabadság – hangzottak el részletek. A székesfehérvári mártírok felsorolásával ért véget a diákok műsora: „Az 1956-os eseményekben Fehérváron összesen 24-en vesztették életüket. A bírósági perek során 36 embert ítéltek börtönbüntetésre. A forradalomban és a szabadságharcban való részvétel miatt kivégezték: Babolcsai Ferencet, Horváth Istvánt, Molnár Sándort és Takács Ferencet. Már 59 éve halottak. Már 59 éve örökké élnek.” Az ’56-osok terének megemlékezése koszorúzással zárult: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében Mészáros Attila alpolgármester, Tanka Csaba, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, a Fejér Megyei Kormányhivatal részéről dr. Tanárki Gábor igazgató, valamint a pártok és politikai szervezetek képviselői és a megemlékezést szervező oktatási intézmény vezetője tisztelegtek főhajtással a hősök előtt.
A csütörtöki emlékező események a Hotel Magyar Király előtti téren, a forradalomban elesett fehérvári áldozatok emléktáblájánál értek véget Székesfehérváron. A Ciszterci Szent István Gimnázium által szervezett programon közreműködött az intézmény 11. C osztálya, énekkara, fúvós kara és a 85. számú Zrínyi Miklós cserkészcsapat. A forradalmi dallamokkal és költeményekkel tűzdelt műsorban a fiatalok felidézték a szabadságharc kirobbanásának előzményeit, az október 22-én, a Budapesti Műszaki Egyetemen szervezett viharos tanácskozást és a 16 pontban összefoglalt követeléseket. Életre keltették a zsarnokság ellen intézett október 23-i forradalmi történéseket, majd a szovjet csapatok másnapi bevonulását és a felkelés elfojtására tett kísérletet. A néhány napra szabaddá tett ország ellen november 4-én megindult a szovjet csapatok elsöprő erejű támadása. „… A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellet elhullnia…. csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha , sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat…” – ezen gondolatokkal zárult a megemlékezés, majd koszorúzásra került sor. Közösen helyezett el koszorút az emléktáblánál Wilmek Tibor, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke és Molnár Tamás, Székesfehérvár ifjúsági és civil tanácsnoka. Ugyancsak koszorúzott Sinka Jenő, a POFOSZ Fejér megyei Szervezetének elnöke és pártok, civil szervezetek képviselői.
Pákozd Nagyközség Önkormányzata, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete és a Katonai Emlékpark Kft. a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely ’56-os emlékpontján tartott megemlékezést. Beszédet mondott Takács János, Pákozd polgármestere, majd vitéz Hajdú Szabolcs ’56-os felkelő osztotta meg emlékező gondolatait. Az ünnepi program a pákozdi Nemeskócsag Általános Iskola tanulóinak műsorával folytatódott, majd a résztvevők koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. A megemlékezést követően bemutatásra került a Katonai Emlékparkban a vitéz Hajdú Szabolcs adományaiból kialakított ’56-os emléksarok.
