-
Múzeumok Őszi Fesztiválja
A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos programhoz idén is csatlakozott a Szent István Király Múzeum. Az eseménysorozat szakmai műhelynappal indult, ahol a megértési nehézséggel élők múzeumlátogatásáról, a számukra élményt adó programokról, a könnyen érthető tájékoztatókról beszélgettek a szakemberek, megismerve a már működő jógyakorlatokat, megosztva eddigi tapasztalataikat.
2026.10.16. -
Blahalouisiana és a Vidi
A fehérvári futball-legenda Májer Lajos emlékére komponált művel mutatkozik be Fehérváron komolyzenei zeneszerzőként Jancsó Gábor, akit a Blahalouisiana-ból is ismerhet a közönség. Október 17-én szombaton 19 órától az ARSO Székházban elkezdődik a Kapcsolódások évada, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kortárs sorozatának, a Kérdezd a zeneszerzőt!-nek legfrissebb anyagaival.
2026.10.14. -
Finnországi tanulmányút
A World Abilitysport augusztusban rendezte meg először a Guttmann-játékokat. Az esemény különlegessége, hogy a játékok kizárólag olyan sportágakat és versenyszámokat foglalnak magukban, amelyek jelenleg nem szerepelnek a paralimpiai játékok programjában. A finnországi Lahtiban rendezett eseményen részt vett a székesfehérvári Sport Start Kör SE háromfős delegációja is.
2026.09.04. -
Fitt-Kórház
Az országban egyedülálló munkahelyi egészségfejlesztési programot indított 2025-ben a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház. A program népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nyolchetesre tervezett kihívás azóta is tart, és a résztvevői kör hétről hétre bővül.
2026.08.28.
Topográfus, történész és néprajzkutató - beszélgetés Váczi Márkkal
Az teljesen biztos, hogy sem a Fehérvár TV nézőinek, sem a Vörösmarty Rádió hallgatóinak, sem pedig a Foteltúra videósorozat követőinek nem kell magyarázni, hogy ki is Váczi Márk. Jól ismerik az arcot és a nevet is. Fiatal korod ellenére számos társasággal és civil szervezettel működsz együtt, vagy éppen veszel részt azok mindennapi életében. Mi indított el a pályádon?
Édesanyám és a családja tősgyökeres fehérváriak, Édesapámék pedig zámolyiak. Én Fehérváron születtem, viszont később mi is kiköltöztünk Zámolyra, családi házba, de a gimnáziumot már újra a városban kezdtem, vasvárisként.
Az egyetem miatt Pécsre kerültem, ott ismerkedtem meg a feleségemmel, aki kulturális antropológus, és akivel azóta Szabadbattyánban telepedtünk le. Itt neveljük a kislányunkat, és várjuk a kisfiunk megszületését. Innen járok minden nap Székesfehérvárra, ahol a Magyar Városkutató Intézet topográfiai munkatársaként dolgozom. Ötödikes korom óta foglalkoztatott a történelem, Fekete István A koppány aga testamentuma című regénye volt az első történelmi témájú könyv, amit olvastam, de fantasztikus gimnáziumi történelemtanárom, néhai Papp József „pecsételte meg” a pályafutásomat, és „lökdösött” az egyetemi felvételi felé. A sikeres pécsi felvételim után pedig nem volt kérdés a hogyan tovább: elkezdtem a történelem alapképzést, majd amikor a második évben második szakirányt kellett választani, az pedig a néprajz lett.
A mesterképzésben már a néprajzot választottam, mégpedig azért, mert itt az oktatóim a mikrotörténet iránt érdeklődtek igazán, én pedig akkoriban azt a korszakomat éltem, amikor azt éreztem, hogy nem érdekelnek a nagy vonulatok, a politika és a hadtörténet, hanem sokkal inkább megfog maga az ember. Aztán ma újra történelemmel foglalkozom, de ennek is az emberi vetületét igyekszem megfogni.
Számos helyen helytállsz, vegyük most sorba ezeket.
Az egyetem befejezése után álltam a kezemben egy történelem és egy néprajzos diplomával, amire szoktam mondani, hogy maximum másfelet ér...
Elkezdtem munkát keresni, aztán egy ismerősöm ajánlásával csatlakoztam egy TÁMOP-os projekthez, ahol rendkívül sok ismerettel gazdagodtam Székesfehérvár épített történetéhez kapcsolódóan, valamint szert tettem geodéziai és térismereti tudásra is. Ennek a pályázatnak volt továbbfoglalkoztatási lába, így lehetőségem nyílt kutatni is. A Magyar Városkutató Intézet az Echo Networkbe integrálódva jött létre, szociológiai és történeti kutatásokkal is foglalkozik – ennek lettem én a topográfiai munkatársa. A mai napig nagyon sok felkérést kapok, és vannak külső megbízatásaim is, ilyen például, hogy a Fekete Sas Társaság alelnöke is vagyok.
Mivel foglalkozol topográfusként?
Leginkább műemléki topográfiával, amiről röviden annyit szoktam mondani, hogy itt mindennel foglalkozunk, ami épített és a föld felett van! Tehát a településünk épített örökségállományának leírásával, tanulmányozásával, vizsgálatával töltöm a napjaimat.
Legutolsó előadásodat sajnos a veszélyhelyzet elsodorta, pedig ott újra a mikrotörténeti vonal került volna előtérbe…
Igen, a járvány sajnos a történelem feltárása elé is akadályokat gördít! November 11-én a Batthyányak és az Andrássyak életéről tartottam volna előadást. Kevesen tudják, hogy a két híres főúri család nagy birtokokkal rendelkezett a megyében, sőt a Batthyányak egyenesen Szabadbattyán és az ott lévő birtokuk után vették fel a nevüket.
A történeti összefoglaló egészen 600 évet ölelt volna fel. Benne szó esett volna a két család közötti egyesülésről is, hiszen a mártír miniszterelnök Batthyány Lajos gróf unokája Andrássy Ilona grófnőt – a kiegyezés utáni első miniszterelnök, Andrássy Gyula lányát – vette feleségül. A két család egyesülésére ezelőtt több száz évvel került sor utoljára. De a hallgatók megismerhették volna ’Duci bácsi’ (ifj. Andrássy Gyula) és Zichy Eleonóra házasságát is.
Ha a szabályok újra engedik, ugye hallhatjuk még ezt az előadást, láthatunk újra a Foteltúrában és viszel még körbe csoportokat a Csutora-temetőben?
Ezekre egészen biztosan sor fog kerülni!