Topográfus, történész és néprajzkutató - beszélgetés Váczi Márkkal

A fehérvári kulturális életben nem ismeretlen Váczi Márk neve. A fiatal topográfussal, történésszel és néprajzkutatóval számos platformon és még több témában olvashattak vagy hallhattak interjúkat, láthattak videókat az érdeklődők. A Magyar Városkutató Intézet munkatársával készített beszélgetésben hivatásáról és Duci bácsiról olvashatnak összefoglalót.
2020.11.26. 16:26 |
Topográfus, történész és néprajzkutató - beszélgetés Váczi Márkkal

Az teljesen biztos, hogy sem a Fehérvár TV nézőinek, sem a Vörösmarty Rádió hallgatóinak, sem pedig a Foteltúra videósorozat követőinek nem kell magyarázni, hogy ki is Váczi Márk. Jól ismerik az arcot és a nevet is. Fiatal korod ellenére számos társasággal és civil szervezettel működsz együtt, vagy éppen veszel részt azok mindennapi életében. Mi indított el a pályádon?

Édesanyám és a családja tősgyökeres fehérváriak, Édesapámék pedig zámolyiak. Én Fehérváron születtem, viszont később mi is kiköltöztünk Zámolyra, családi házba, de a gimnáziumot már újra a városban kezdtem, vasvárisként.

Az egyetem miatt Pécsre kerültem, ott ismerkedtem meg a feleségemmel, aki kulturális antropológus, és akivel azóta Szabadbattyánban telepedtünk le. Itt neveljük a kislányunkat, és várjuk a kisfiunk megszületését. Innen járok minden nap Székesfehérvárra, ahol a Magyar Városkutató Intézet topográfiai munkatársaként dolgozom. Ötödikes korom óta foglalkoztatott a történelem, Fekete István A koppány aga testamentuma című regénye volt az első történelmi témájú könyv, amit olvastam, de fantasztikus gimnáziumi történelemtanárom, néhai Papp József „pecsételte meg” a pályafutásomat, és „lökdösött” az egyetemi felvételi felé. A sikeres pécsi felvételim után pedig nem volt kérdés a hogyan tovább: elkezdtem a történelem alapképzést, majd amikor a második évben második szakirányt kellett választani, az pedig a néprajz lett.

A mesterképzésben már a néprajzot választottam, mégpedig azért, mert itt az oktatóim a mikrotörténet iránt érdeklődtek igazán, én pedig akkoriban azt a korszakomat éltem, amikor azt éreztem, hogy nem érdekelnek a nagy vonulatok, a politika és a hadtörténet, hanem sokkal inkább megfog maga az ember. Aztán ma újra történelemmel foglalkozom, de ennek is az emberi vetületét igyekszem megfogni.

Számos helyen helytállsz, vegyük most sorba ezeket.

Az egyetem befejezése után álltam a kezemben egy történelem és egy néprajzos diplomával, amire szoktam mondani, hogy maximum másfelet ér...

Elkezdtem munkát keresni, aztán egy ismerősöm ajánlásával csatlakoztam egy TÁMOP-os projekthez, ahol rendkívül sok ismerettel gazdagodtam Székesfehérvár épített történetéhez kapcsolódóan, valamint szert tettem geodéziai és térismereti tudásra is. Ennek a pályázatnak volt továbbfoglalkoztatási lába, így lehetőségem nyílt kutatni is. A Magyar Városkutató Intézet az Echo Networkbe integrálódva jött létre, szociológiai és történeti kutatásokkal is foglalkozik – ennek lettem én a topográfiai munkatársa. A mai napig nagyon sok felkérést kapok, és vannak külső megbízatásaim is, ilyen például, hogy a Fekete Sas Társaság alelnöke is vagyok.

Mivel foglalkozol topográfusként?

Leginkább műemléki topográfiával, amiről röviden annyit szoktam mondani, hogy itt mindennel foglalkozunk, ami épített és a föld felett van! Tehát a településünk épített örökségállományának leírásával, tanulmányozásával, vizsgálatával töltöm a napjaimat.

Legutolsó előadásodat sajnos a veszélyhelyzet elsodorta, pedig ott újra a mikrotörténeti vonal került volna előtérbe…

Igen, a járvány sajnos a történelem feltárása elé is akadályokat gördít! November 11-én a Batthyányak és az Andrássyak életéről tartottam volna előadást. Kevesen tudják, hogy a két híres főúri család nagy birtokokkal rendelkezett a megyében, sőt a Batthyányak egyenesen Szabadbattyán és az ott lévő birtokuk után vették fel a nevüket.

A történeti összefoglaló egészen 600 évet ölelt volna fel. Benne szó esett volna a két család közötti egyesülésről is, hiszen a mártír miniszterelnök Batthyány Lajos gróf unokája Andrássy Ilona grófnőt – a kiegyezés utáni első miniszterelnök, Andrássy Gyula lányát – vette feleségül. A két család egyesülésére ezelőtt több száz évvel került sor utoljára. De a hallgatók megismerhették volna ’Duci bácsi’ (ifj. Andrássy Gyula) és Zichy Eleonóra házasságát is.

Ha a szabályok újra engedik, ugye hallhatjuk még ezt az előadást, láthatunk újra a Foteltúrában és viszel még körbe csoportokat a Csutora-temetőben?

Ezekre egészen biztosan sor fog kerülni!

Interjú

  1. Podcast a költségvetésről

    Óvatos optimizmussal született meg Székesfehérvár 2024-es költségvetésének tervezete, melyet február 15-én fogadott el a Közgyűlés. A város a válságkezelő esztendőket követően visszatérhet a normál működésre, a költségvetést átfogó jelleggel a stabilitás jellemzi.

    2024.02.17.
  2. Az alkotásban megtaláljuk önmagunkat

    „Szeretném élvezni a födi létet: inspirálni a diákokat, hogy a gyermekeink megtalálják a maguk útját, ezen őket szertettel kísérni és sokat alkotni.” Ezeket a célokat fogalmazta meg Schrenk Rita Anna művésztanár, festő Félúton című kiállítása kapcsán. 

    2024.01.14.
  3. Azt kell keresni, ami összeköt

    A közösségfejlesztésről és a városi életminőséget meghatározó széles társadalmi egyetértéssel megvalósuló iskolafelújítási, közlekedési, illetve zöld beruházások mellett arról is kérdeztük év végi beszélgetésünkkor Székesfehérvár polgármesterét Cser-Palkovics Andrást, hogy mik voltak a legemlékezetesebb találkozásai 2023-ban, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy melyik volt a legfinomabb csokoládé, amit evett idén.

    2023.12.28.
  4. Tűzzománcba álmodott lelki útmutató

    12 fa és hozzá 12 bibliai idézet kíséri végig az új esztendő hónapjait abban a különleges naptárban, amely Szűcsné Novák Mária tűzzománc képeiből született. A 25 éve Székesfehérváron élő alkotó főiskolásként találkozott és köteleződött el életre szólóan e művészeti ággal, amelynek technikáját az alkotói folyamat alatt sajátította el, fejlesztette.

    2023.12.22.