-
A várost és polgárait szolgáljuk
A Városgondnokság elfogadott üzleti tervéről, az idei legfontosabb feladatokról, fejlesztésekről kérdeztük Bozai István városgondnokot. Kiemelte, hogy az önkormányzat nagy útfelújítási programján túl és amellett a Városgondnokság idén csaknem 300 millió forintot költ járda- és parkolófelújításokra. Szó volt a zöldterületek fenntartásáról, a temetők üzemeltetéséről és a köztisztaságról is.
2026.03.10. -
A könyvkötészet egy életre szóló szerelem - beszélgetés a Mórocz házaspárral
Ötven éve mondtak igent egymásnak és azóta alkot együtt az a házaspár, akit a fehérváriak jól ismernek, és akiknek keze munkái ország-, sőt világszerte hirdetik mesterségüket. Műhelyükben együtt él múlt és jelen, hiszen immár fél évszázada, hogy Mórocz István és Mórocz Istvánné Márta kézműves könyvkötőként értéket mentenek, valamint egyedi dísz- és használati tárgyak készítésével újakat teremtenek.
2026.03.06. -
Költségvetés 2026
Stabil, biztonságos működést garantáló, emellett pedig jelentős fejlesztéseket is tartalmazó költségvetést fogadott el Székesfehérvár Közgyűlése pénteki ülésén. Székesfehérvár 89,5 milliárd forintból gazdálkodhat idén.
2026.02.20. -
Az Ikarustól a tigriscápákig
Egykor az Ikarus 300-as buszcsaládjának világhírűvé vált formatervéért kapott nívódíjat, később a szaudi király számára tervezett luxusbuszokat, aztán szó szerint a „mélybe rántotta” őt a Vörös-tenger színpompás élővilága. Őrsi Ferenc ipari formatervező ma már túl van 2100 tengeri merülésen, s a 75. születésnapjához közeledve úgy döntött, a világ elé tárja azokat a különleges felvételeket.
2026.01.26.
Több mint négy évtized a jégkorong világában - interjú Ocskay Gáborral
Ocskay Gábor, a magyarországi jégkorongsport élő legendája, aki ez év elején fejezte be aktív pályafutását a szakirányítás terén, és köszönt le a Fehérvár AV19 szakosztály-igazgatói posztjáról. Negyven évvel ezelőtt Székesfehérváron mindenki Csicsója tette le a jégkorongsport alapjait, az itt képzett játékosok nagyobb sikereket értek el a hazai és a nemzetközi mezőnyben is. Munkásságáért a 2005-ös „Pro Civitate”díj után 2017-ben Díszpolgári kitüntetést kapott.
2017.11.04. 08:13 |
Hogyan találta meg a jégkorong, illetve hogyan talált rá ön a hokira?
Budapesten egy polgári családban láttam meg a napvilágot harmadik gyermekként. Szüleimtől és rokonaimtól rengeteg útravalót kaptam, mindig támogattak. Először úsztam, majd általános iskolásként kezdtem el jégkorongozni, de nagyon szerettem a futballt is, rengeteg mérkőzésen voltunk kinn.
Azon túl, hogy rendkívül látványos sportágról van szó, mi a hoki varázsa?
A sebessége és a rövid idő alatti történések sok nézőt vonzanak, de ezt nagyon nehéz röviden megfogalmazni. A 60-as évekbeli és a jelenlegi jégkorong között fényévbeli a különbség, de ma már több tucat jégpálya van Magyarországon.
Mennyire veszélyes sport ez?
Kemény fiúk a jégkorongosok, jó erőnlétük van, de sok a védőfelszerelés is, amúgy véleményem szerint a kézilabda veszélyesebb.
Hogyan került ön Budapestről Székesfehérvárra?
Egy sérülés miatt abba kellett hagynom az aktív sportolást, s miután számos kezdeményezés indult, új bázist adtak át Fehérváron, felkértek az edzősködésre, valamint az utánpótlás nevelés vezetésére.
Hogyan jött a Csicsó becenév?
Még általános iskolás koromban az írói szakkör egy színpadi előadásában ezt a nevű karaktert játszottam, s azóta is rajtam maradt, amolyan ragadványnév.
Amíg vártam önre itt a csarnokban, nagyon sok pici gyerek érkezett edzésre. Nagyon fontos az utánpótlás nevelés. Többeket nevelt már ki a sport számára, mi a titka?
Jó pedagógiai érzék, amit édesanyámtól örökölhettem, jó szervezőkészség, motiváció, szakértelem és alázat…meg kell szerettetni a gyerekekkel a sportot, oda kell vonzani őket. Én például a szülők beleegyezésével sosem bűntettem eltiltással, ha nem tanult jól a gyerek.
Óhatatlanul is felmerül egy nagyon fájó kérdés, hogy tudta feldolgozni fia halálát?
Feldolgozni ezt nem lehet, olyan zsákot vagy gerendát tett a vállamra, amely egész életemet végig kíséri. Különleges kapcsolat volt a miénk, nem volt olyan nap, hogy ne beszélgettünk volna. Erős a mi családunk, és nagyon sok barát, ismerős állt mellém. Napokig evés, ivás nélkül intéztem az ügyeket, de hatalmas erőt kaptam mindenkitől. Belül már nehezebb... Halottak Napján a mai napig is sok száz gyertya van a sírján, nagyon népszerű, megbecsült ember és sportoló volt nem csak Székesfehérváron.
Vajon mikor lesz a magyar jégkorong „világhatalom”?
A miniszterelnök után én is azt vallom, hogy merjünk nagyot álmodni, merjünk nagyok lenni! Még messze vagyunk, de sokat léptünk előre az elmúlt tizenöt évben. S hogy én meddig folytatom? Takaréklángon ugyan de a szaktanácsadással, ilyen-olyan ügyek intézésével nem szakítok. Nekem rengeteget adott ez a munka, de mint oly sok mindenben, itt is csak csapatban lehet jó eredményeket elérni.
Budapesten egy polgári családban láttam meg a napvilágot harmadik gyermekként. Szüleimtől és rokonaimtól rengeteg útravalót kaptam, mindig támogattak. Először úsztam, majd általános iskolásként kezdtem el jégkorongozni, de nagyon szerettem a futballt is, rengeteg mérkőzésen voltunk kinn.
Azon túl, hogy rendkívül látványos sportágról van szó, mi a hoki varázsa?
A sebessége és a rövid idő alatti történések sok nézőt vonzanak, de ezt nagyon nehéz röviden megfogalmazni. A 60-as évekbeli és a jelenlegi jégkorong között fényévbeli a különbség, de ma már több tucat jégpálya van Magyarországon.
Mennyire veszélyes sport ez?
Kemény fiúk a jégkorongosok, jó erőnlétük van, de sok a védőfelszerelés is, amúgy véleményem szerint a kézilabda veszélyesebb.
Hogyan került ön Budapestről Székesfehérvárra?
Egy sérülés miatt abba kellett hagynom az aktív sportolást, s miután számos kezdeményezés indult, új bázist adtak át Fehérváron, felkértek az edzősködésre, valamint az utánpótlás nevelés vezetésére.
Hogyan jött a Csicsó becenév?
Még általános iskolás koromban az írói szakkör egy színpadi előadásában ezt a nevű karaktert játszottam, s azóta is rajtam maradt, amolyan ragadványnév.
Amíg vártam önre itt a csarnokban, nagyon sok pici gyerek érkezett edzésre. Nagyon fontos az utánpótlás nevelés. Többeket nevelt már ki a sport számára, mi a titka?
Jó pedagógiai érzék, amit édesanyámtól örökölhettem, jó szervezőkészség, motiváció, szakértelem és alázat…meg kell szerettetni a gyerekekkel a sportot, oda kell vonzani őket. Én például a szülők beleegyezésével sosem bűntettem eltiltással, ha nem tanult jól a gyerek.
Óhatatlanul is felmerül egy nagyon fájó kérdés, hogy tudta feldolgozni fia halálát?
Feldolgozni ezt nem lehet, olyan zsákot vagy gerendát tett a vállamra, amely egész életemet végig kíséri. Különleges kapcsolat volt a miénk, nem volt olyan nap, hogy ne beszélgettünk volna. Erős a mi családunk, és nagyon sok barát, ismerős állt mellém. Napokig evés, ivás nélkül intéztem az ügyeket, de hatalmas erőt kaptam mindenkitől. Belül már nehezebb... Halottak Napján a mai napig is sok száz gyertya van a sírján, nagyon népszerű, megbecsült ember és sportoló volt nem csak Székesfehérváron.
Vajon mikor lesz a magyar jégkorong „világhatalom”?
A miniszterelnök után én is azt vallom, hogy merjünk nagyot álmodni, merjünk nagyok lenni! Még messze vagyunk, de sokat léptünk előre az elmúlt tizenöt évben. S hogy én meddig folytatom? Takaréklángon ugyan de a szaktanácsadással, ilyen-olyan ügyek intézésével nem szakítok. Nekem rengeteget adott ez a munka, de mint oly sok mindenben, itt is csak csapatban lehet jó eredményeket elérni.