Tisztelet a hősöknek - a Szent István 3. Honvéd Gyalogezred katonáira emlékeztek

A Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred a két elődezred, a 17-es honvéd és a 69-es közös gyalogezred 1918-1919-es átszervezésével jött létre, az alkulat a Szent István nevet 1930-ban vette fel.

1942-ben az egész ezredet az orosz frontra vezényelték, ahol a 3. gyalogezred csapatait jelentős számbeli és technikai túlerőben levő, ellenséges csapatok támadták. A veszteségek mértékét a mai napig nehéz pontosan meghatározni, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján a több mint 1800 főből, mindössze 448 katona, valamint 14 tiszt tért haza. A hősöknek az egykori laktanya helyén, a Lánczos Kornél Gimnázium falán állítottak emléktáblát és minden évben katonai tiszteleadás mellett emlékeznek egykori tagjaira.

Lévai Miklós nyugalmazott alezredes, a megemlékezést kezdeményező Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke történeti áttekintésében felidézte, hogy Fehérvár, az ősi királyi város mindig is stratégiai jelentőségű hely volt és az újkorban is megmaradt katonavárosnak.

Ezt mi sem bizonyít jobban, hogy évszázadokra visszamenően katonai alakulatokat fogadott be és közülük többeknek otthont is adott. Az itt állomásozó alakulatoknak a város laktanyákat épített és ezzel a város életének szervez részévé vált a katonaság.

Megemlékezés a Szent István 3. Honvéd Gyalogezred katonáiról

Lévai Miklós felidézte azt is, hogy a Szent István Gyalogezred a két híres elődezred, a 17-es honvéd és a 69-es közös gyalogezred 1918-1919-es átszervezéséből jött létre, és 1930-ban vette fel Szent István nevét. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke kiemelte azt is, hogy példaértékű volt a kapcsolat a város és a „háziezrede” között , amit kölcsönös tisztelet és bizalom jellemzett. Ezt jelezte az 1938-as Szent István-évi ünnepség is.

A Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar az idei évben is aktív közreműködője volt az eseménynek, előadásukban felcsendült a gyalogezred számára komponált Seregi-, Doroszlai- és a Helényi-induló is.

A békeidők elmúltával azután a fehérvári alakulat is ember feletti nehézségekkel szembesült, miután 1942-ben a teljes ezrednek ki kellett vonulnia az orosz frontra. 1943. január-februárjában a Don menti harcokban szinte a teljes ezred megsemmisült. Az újjászervezett alakulatot 1944-ben a Kárpátokba vezényelték, 1945-ben pedig a mai Magyarország határain túli harcokban végérvényesen megsemmisült a „Szent István” 3. honvéd gyalogezred.

A megemlékezésen a hagyományok megőrzéséért végzett áldozatos munkájáért a Honvéd Hagyományőrző Egyesület tiszteletbeli tagságát vehette át Berdó Gábor Károly nyugállományú százados.

A megemlékezésen koszorút helyezett el Vargha Tamás Székesfehérvár országgyűlési képviselőjét, miniszterhelyettes, Dr. Kovács Péter, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal igazgatója,Lehrner Zsolt, Székesfehérvár alpolgármestere, a Honvéd Vezérkar képviseletében Schmidt Zoltán vezérőrnagy, a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság képviseletében Garas László vezérőrnagy, a NATO Erőket Integráló Elem képviseletében Emanuele Patalano ezredes, valamint Fejér vármegye és Székesfehérvár önkormányzati képviselői, rendvédelmi szervek vezetői.