Tilinger Tamara visszatért Székesfehérvárra

 A rendkívül nehéz helyzetbe került Dunaferr NK női kézilabda csapatát idény közben elhagyták profi játékosai, így a dunaújvárosiak a 19. fordulóban már az ifi-csapattal léptek pályára, és szenvedtek vereséget a Váctól. A Dunaferr két korábbi meghatározóvá vált kézise azonban sikert aratott az előző játéknapon, mégpedig a Fehérép-Alcoa FKC színeiben.

 A Pikker-PEAC felett aratott 32-25-ös diadalból a válogatott balszélső Vincze Melinda kettő, míg az irányító Tilinger Tamara öt góllal vette ki részét. A győztes meccs után Vincze a válogatott kerethez csatlakozott, Tilinger pedig belevetette magát régi-új csapata hétköznapi, tréningekkel teli életébe. Az 1989-ben született 178 centi magas és 58 kilós irányítóra nem vár könnyű feladat, hiszen Kamper és Siti sérülése miatt a mélyvízben kell helyt állnia, az irányító szerepkör eredményes betöltéséhez pedig összeszokottság és a figurák ismerete szükséges.
 Tilinger Tamara úgy tűnik, megbirkózik a helyzettel, a beilleszkedéssel pedig nincs különösebb problémája.

 - Jól érzem magam ismét Székesfehérváron. A csajok nagy részét már ismerem, hiszen Vaszari Virággal, Sonata Vijunaiteval, Kristina Trishchukkal, Sladjana Djericcel már játszottam együtt, míg Emberovics Mírával a válogatottnál találkoztam. Nem volt ismeretlen számomra a csapat. – mondta mosolyogva Tilinger Tamara.

 A fiatal, ám rendkívül tehetséges kézilabdázó Csákváron nevelkedett Szalma-mester tanítványaként, majd a fehérvári klub korán lecsapott a sportolóra. Az utánpótlásban eltöltött évek után a Cornexi együttesében debütált az élvonalban, de nem vert gyökeret a felnőtt keretben, mert hamar távozott az együttestől. Viharos körülmények közepette szerződött a Dunaferr NK-hoz. Most azonban ismét visszatért Székesfehérvárra.

 - Tartottam picit a visszatéréstől, de szerencsére sem a lányoktól, sem másoktól nem kaptam olyan visszajelzést, ami kihatna rám, vagy kellemetlen érzéseket keltene bennem.

 - Túl vagy már egy mérkőzésen, a Pécs ellen nem is ment rosszul a játék.

 - Nagyon izgultam a mérkőzés előtt, hiszen itt teljesen más a lerohanás és a védekezés is, mint Dunaújvárosban volt. Fura volt, de a Fradi elleni meccsig még van időnk, remélem, hogy be fogok tudni illeszkedni. A figurákat már tudom, Sótonyi Lászlóval az ideérkezésem utáni első edzés előtt átvettük, hogy másnapra tudjam. A védekezésemen még van mit javítani, mert nem vagyok egy igazi védőspecialista. 

 - Nehéz lehet egy szezonban két csapatért küzdeni…

 - Igen, ez is kisebb probléma, de a nagyobb az, hogy Dunaújvárosban vettem egy lakást, amit most ott kellett hagynom. De így legalább a szüleimmel lehetek, ami azért is fontos, mert nagyon anyás típus vagyok. A közelükben lehetek, tehát most jól érzem magam.

 - Rendkívül kiélezett a verseny a Fehérép számára a felsőházba jutásért folytatott rohanásban. Hogy érzed, be lehet jutni az első négy közé?

 - Mindenképpen el kell érnünk a felsőházi rájátszást. Elsősorban a Fradit kellene megvernünk, most csak az FTC elleni meccsel foglalkozunk. Igazából három játékosukra kell igazán figyelnünk, a védekezésünket keménnyé, a lerohanásainkat eredményessé kell tennünk, és akkor meglehet minden meccs a hátralevő időszakban.

 - Van kedvenc figurád már az új csapatod támadórepertoárjában?

 - Még csupán egy mérkőzésen vagyok túl, és a figurákat is csak elvétve tudtam gyakorolni az edzéseken. Még annyira nem jöttem bele, de igyekszem.