-
Városi táborok 2026.
2026. június 29. és 2026. augusztus 14. között, hét héten keresztül gazdag programokkal, remek nevelőkkel várja a táborozókat a Bregyó közi városi napközis tábor. A Székesfehérvári Ifjúsági Táborban Velencén pedig 2026. július 5. és július 24. között három turnusban (turnusonként 5 éjszaka időtartamban) várják a táborozókat.
2026.05.04. -
Egy éves a MeseKuckó
TARSOLY Ifjúságért Egyesület MESE-KUCKÓja egy éves lett, ebből az alkalomból május 9-én megünneplik a jeles évfordulót mesékkel, játékokkal, tortával.
2026.05.04. -
Szűrőnapot tartanak Tóvárosban
Folytatódik a városrészi egészségnapok sora Székesfehérváron. A következő állomás a Tóvárosi Általános Iskolában lesz, ahol május 9-én, szombaton 9.00 és 13.00 óra között tartanak ingyenes szűréseket. A vizsgálatok egy részére előzetes regisztráció szükséges, bejelentkezni május 4-én, hétfőn lehet.
2026.05.03. -
Halünnep 11. alkalommal
Idén is várja a vendégeket a Palotavárosi tavaknál a város egyik legnépszerűbb gasztronómiai eseménye, a Fehérvári Halünnep. A főzőversenyt, színpadi és családi programokat kínáló eseményt május 9-én, szombaton rendezik meg.
2026.05.03.
Tikverőzés Mohán – több száz fehérvári iskolás vonult a maskarásokkal
A tikverőzés szokását a török időktől a 20. század közepéig Magyarország, sőt a Kárpát-medence több tájegységén ismerték. Bár ma csak Mohán maradt fenn ez a hagyomány, hasonló jellegű télbúcsúztató tradíciókkal a Közép-Dunántúlon és a Kisalföldön is találkozunk. Megörökítését, így részben a fennmaradását Pesovár Ferenc néprajzkutató gyűjtőmunkájának köszönhetjük. A helyi legendárium szerint a mohaiak maguk kérték fel Pesovárt a tradíció lejegyzésére, mivel azt a kommunista időkben egy, a húshagyókedden véletlenül bekormozott hivatalnok betiltotta.
A tikverőzésben mindenki életkora szerinti szerepében vesz részt. A 14-20 év közötti fiúk az idősebbek segítségével belebújnak az apjuktól, nagyapjuktól örökölt, illetve saját kezűleg készített maskarába bújnak és álarcot húznak.
Négy tipikus alak jelenik meg a jelmezes vonulók között. Az első a legifjabb legényekből választott szalagokkal díszített ruhás, lánynak öltözött tikverő, aki az ételadományokat gyűjti, és a termékenység-varázslat felelőse. Ahogy a hagyományos népviseletnél is a díszítés jelzi a gazdagságot, az alakoskodók között is az számít legelőkelőbbnek, akinek ruháját a legtöbb szalag ékesíti.
A második figura a bohóc, aki egyrészt arra vigyáz, hogy a lányruhás adománygyűjtőket ne bántsa senki, másrészt pedig arra, hogy minden falubéli és bámészkodó alaposan bekormozva járjon-kelljen az egész napon át. A harmadik részvevő alak a török, aki hatalmas szalmakötegekkel kitömött ruhában próbál járni, és folyamatos céltáblája a bohócok lökdösődésének és gúnyolódásának. A mohaiak így űztek tréfát a hosszú idő után elkergetett törökökből. A negyedik figura pedig a kéményseprő, aki egyrészt szerencsehozó szerepe miatt elmaradhatatlan, másrészt pedig a füstölőkből szerez utánpótlást az ételadományokhoz.
A fiúk a kultúrház udvarán egybegyűlnek, majd végigjárják a falut, bezörgetnek a házakba, és bekéredzkednek a tyúkudvarokba, hogy a tojók fenekét botjukkal megütögessék, és alaposan be is kormozzák őket.
A tikverőket ezután hálából adományokkal látják el a bőségesen megrakott farsangi asztalokról, és persze tojással. Onnan sem távoznak üres kézzel, ahol nem jutnak be a házba, hiszen ezeken a helyeken a kerítésre akasztva találnak nekik szóló ajándékot. Ahogy továbbvonulnak a falu utcáin, minden szembejövő arcát bekormozzák. Mindezt önfeledt hangoskodás kíséri.