-
Ejtőernyős célbaugró verseny
Első ízben ad otthont a Börgöndi Repülőtér hétvégén az immár 63. Magyar Nemzeti Ejtőernyős Célbaugró Bajnokságnak. A vasárnapig tartó versenyre ingyenes a nézők belépése, a szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt!
2026.08.26. -
Kutyaséta újratöltve
A forró nyár után újraindulnak a nagy szombati kutyaséták az ASKA menhelyen, Székesfehérváron. Most hétvégén lesz az első alkalom, augusztus 29-én, szombaton 8.45 órára várják az érdeklődőket. A részvételhez mindenképpen szükséges az előzetes regisztráció a program Facebook-posztjában található linken.
2026.08.26. -
Naplementetúra a Sóstón
Nyárzáró Naplementetúrára várják az érdeklődőket augusztus 29-én, szombaton a Sóstón. A mintegy kétórás séta résztvevői megismerhetik a Sóstó élővilágát és annak esti arcát, miközben a lemenő nap fényei egyre hangulatosabbá teszik a tájat.
2026.08.26. -
Palacsinta Péntek
Immár hetedik alkalommal édesítik meg a nyári szünet utolsó péntekjét Vízivárosban. Augusztus 28-án, pénteken 10 órától várják a gyerekeket frissen sült palacsintával a Budai út 64. szám alatt található LISZI Iroda előtt.
2026.08.26.
Hajnali -6 fokkal köszöntött be a csillagászati tavasz Székesfehérváron
Mivel a Föld forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi (ekliptika), a Nap sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a kettő közötti átmenet alkalmával épp az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak. Ez évente kétszer fordul elő, március 20-21., illetve szeptember 22-23. körül.
Márciusban Napunk délről észak felé, szeptemberben pedig északról dél felé halad át az Egyenlítő felett. Persze jól tudjuk, hogy mindez a Föld keringése miatt történik, a Nap mozgása látszólagos. Két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el. Ezt az időtartamot a csillagászatban tropikus évnek nevezik. Jelenleg használatos naptárunk megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható az, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett. A niceai zsinat 325-ben szentesítette a húsvét meghatározásának szabályát, mely szerint húsvét vasárnapja a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap. Az említett eltérés miatt a 16. században azonban a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás zavaró volt, mert a húsvét meghatározásában az eredeti szándék nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget tekintette kiindulópontnak. Az anomália megszüntetése érdekében kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség ismét 20-ára kerüljön vissza.
Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy – egyszeri intézkedésként – tíz napot kihagyjanak a naptárból, s a kerek századfordulók közül csak azon évek maradhattak a továbbiakban szökőévek, melyek 400-zal is oszthatók.
Ezzel megszületett a ma is használatos Gergely-naptárunk, melynek eredményeként a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig egy kicsivel hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt tesz ki egy napot, így még van időnk az újabb naptárreform megalkotására.