-
Év fagylaltja 2026
Az öt kategóriában összesen 72 fagylalt nevezése érkezett, és a korábbi évek díjnyertes magyar fagylalt remekeivel együtt összesen 100 féle fagylaltot kínáltak az egész napos rendezvény alatt. A fagylaltokat kiváló szakmai zsűri értékelte, amiben helyet kapott Damniczki Balázs fehérvári cukrászmester is.
2026.06.28. -
Nagy szükség van a véradókra!
Kritikus fontosságú a véradás nyáron, a biztonságos betegellátás érdekében. A szabadságolások és utazások miatt kevesebben adnak vért, ugyanakkor éppen ilyenkor nő meg a vérigény a balesetek és a sürgős műtétek miatt. A következő napokban Székesfehérváron, a kórház Területi Vérellátójában és több környékbeli településen is segíthetnek a donorok.
2026.06.27. -
Elmarad a Virágos mezőkön túra
Június 28-án, vasárnap elmarad a népszerű Herbarius-program Csóron az extrém hőség miatt. Az esetleges pótlásról később tájékoztatják a természetbarátokat.
2026.06.27. -
Zöld Szombat Fehérváron
Június 27-én, szombaton 10 órától a Zöld Szombat keretében a Fehérvári Zöld Közösség izgalmas előadásokkal várja az érdeklődőket a VMK Budai Úti Tagkönyvtárában. A délelőtt folyamán a közösségi kertekről és az otthoni önfenntartásról kaphatnak hasznos tippeket a résztvevők. Mindenkit szeretettel várnak az előadásokra!
2026.06.26.
Hajnali -6 fokkal köszöntött be a csillagászati tavasz Székesfehérváron
Mivel a Föld forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi (ekliptika), a Nap sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a kettő közötti átmenet alkalmával épp az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak. Ez évente kétszer fordul elő, március 20-21., illetve szeptember 22-23. körül.
Márciusban Napunk délről észak felé, szeptemberben pedig északról dél felé halad át az Egyenlítő felett. Persze jól tudjuk, hogy mindez a Föld keringése miatt történik, a Nap mozgása látszólagos. Két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el. Ezt az időtartamot a csillagászatban tropikus évnek nevezik. Jelenleg használatos naptárunk megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható az, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett. A niceai zsinat 325-ben szentesítette a húsvét meghatározásának szabályát, mely szerint húsvét vasárnapja a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap. Az említett eltérés miatt a 16. században azonban a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás zavaró volt, mert a húsvét meghatározásában az eredeti szándék nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget tekintette kiindulópontnak. Az anomália megszüntetése érdekében kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség ismét 20-ára kerüljön vissza.
Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy – egyszeri intézkedésként – tíz napot kihagyjanak a naptárból, s a kerek századfordulók közül csak azon évek maradhattak a továbbiakban szökőévek, melyek 400-zal is oszthatók.
Ezzel megszületett a ma is használatos Gergely-naptárunk, melynek eredményeként a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig egy kicsivel hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt tesz ki egy napot, így még van időnk az újabb naptárreform megalkotására.