-
Püspökkertvárosi forgatag
Koncert, kézműves foglalkozás, táncbemutató és Andi bohóc is várta a családokat vasárnap az Öreghegyen a Milleniumi emlékmű alatt a Püspökkertvárosban. A vasárnapi városrészi forgatagon több százan vettek részt és ott volt Fehérvár polgármestere Cser-Palkovics András mellett Róth Péter alpolgármester és Horváth Miklós Csaba a városrész önkormányzati képviselője is.
2024.04.28. -
Családi sportpiknik
A Túrózsáki úti szabadidőparkba várták a mozgás szerelmeseit április utolsó szombatján. Aerobik edzés, anya-lánya jóga, „kihelyezett konditerem”, személyi edzés és tanácsadás, néptáncbemutató és táncház, mesejáték, akadálypálya, babajátszó és légvár is szerepelt a programban. Sportos és egészséges elfoglaltságot kínált az Aszalvölgyi piknik az Öreghegy lábánál.
2024.04.28. -
Ligetsori Piknik
Városrészi rendezvények egész sorát tartják a hétvégén, Székesfehérváron. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola mellett a Ligetsori Piknik várta vendégeit ingyenes programokkal szombaton délután.
2024.04.27. -
Palotavárosi forgatag
Mókás délutánra várták a családokat, szombaton délután a Palotavárosba, ahol kézműves foglalkozások és színes gyermekprogramok sokasága várt mindenkit a Beszédes József téren. A szeles hideg hét után a szombati szép időben sokan kilátogattak a térre.
2024.04.27.
Hajnali -6 fokkal köszöntött be a csillagászati tavasz Székesfehérváron
Mivel a Föld forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi (ekliptika), a Nap sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a kettő közötti átmenet alkalmával épp az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak. Ez évente kétszer fordul elő, március 20-21., illetve szeptember 22-23. körül.
Márciusban Napunk délről észak felé, szeptemberben pedig északról dél felé halad át az Egyenlítő felett. Persze jól tudjuk, hogy mindez a Föld keringése miatt történik, a Nap mozgása látszólagos. Két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el. Ezt az időtartamot a csillagászatban tropikus évnek nevezik. Jelenleg használatos naptárunk megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható az, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett. A niceai zsinat 325-ben szentesítette a húsvét meghatározásának szabályát, mely szerint húsvét vasárnapja a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap. Az említett eltérés miatt a 16. században azonban a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás zavaró volt, mert a húsvét meghatározásában az eredeti szándék nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget tekintette kiindulópontnak. Az anomália megszüntetése érdekében kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség ismét 20-ára kerüljön vissza.
Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy – egyszeri intézkedésként – tíz napot kihagyjanak a naptárból, s a kerek századfordulók közül csak azon évek maradhattak a továbbiakban szökőévek, melyek 400-zal is oszthatók.
Ezzel megszületett a ma is használatos Gergely-naptárunk, melynek eredményeként a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig egy kicsivel hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt tesz ki egy napot, így még van időnk az újabb naptárreform megalkotására.