-
Gyere és alkoss szabadon!
Gyermekműhely címmel idén nyáron is megszervezi kétturnusos napközis táborát a Fehérvári Kézművesek Egyesülete. Az első turnusra már csak korlátozott számban, a másodikra még bőven vannak szabad férőhelyek. Várják a jó hangulatban, szabadon alkotni vágyó, 10-16 év közötti fiatalokat, akik különféle mesterségekbe kóstolhatnak bele.
2026.06.23. -
Programok a kastélyban
Különleges programokra várják az érdeklődőket a fehérvárcsurgói kastélyba ezen a nyáron is. Júliusban koncertet és botanikai sétát is rendeznek.
2026.06.23. -
Nagyot ment a korai FEZEN
Hat helyszínnel, emlékezetes koncertekkel és teltház-közeli napokkal zárta kapuit a FEZEN Fesztivál. A megszokottnál jóval korábbi, júniusi időpont a szervezők szerint abszolút bevált, így Székesfehérváron egy hamisítatlan, kánikulai hétvégével hivatalosan is beindult a 2026-os országos fesztiválszezon.
2026.06.22. -
Játszótérről játszótérre
A SZÉNA Egyesület a Családokért idén nyáron ismét meghirdette a tavaly nagy sikerrel megvalósult „Játszótérről játszótérre” közösségi programját, amely mától, június 22-től egészen augusztus 31-ig várja a székesfehérvári és környékbeli kisgyermekes családokat.
2026.06.22.
Tavaszi napéjegyenlőség - pénteken délután köszönt ránk a csillagászati tavasz
A Föld forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi, a Nap sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a kettő közötti átmenet alkalmával épp az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak.

Ez évente kétszer fordul elő, március 20-21., illetve szeptember 22-23. körül. Márciusban Napunk délről észak felé, szeptemberben pedig északról dél felé „halad át az Egyenlítő felett”. Mindez a Föld keringése miatt történik, a Nap eme mozgása látszólagos. A napéjegyenlőségek között átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el. Ezt az időtartamot a csillagászatban tropikus évnek nevezik. Jelenleg használatos naptárunk megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható az, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett. A niceai zsinat 325-ben szentesítette a húsvét meghatározásának szabályát, mely szerint húsvét vasárnapja a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap. Az említett eltérés miatt a 16. században azonban a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás zavaró volt, mert a húsvét meghatározásában az eredeti szándék nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget tekintette kiindulópontnak. Az anomália megszüntetése érdekében kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség ismét 20-ára kerüljön vissza.
Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy – egyszeri intézkedésként – tíz napot kihagyjanak a naptárból és a kerek századfordulók közül csak azon évek maradhattak a továbbiakban szökőévek, melyek 400-zal is oszthatók. Ezzel megszületett a ma is használatos Gergely-naptárunk, melynek eredményeként a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig egy kicsivel hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt tesz ki egy napot, így még van időnk az újabb naptárreform megalkotására.