-
Jelen-Lét Tér a nyílt hét
A testünk sokszor hamarabb jelzi, hogyan érezzük magunkat egy-egy helyzetben, mint ahogy szavakba tudnánk önteni az érzéseinket. Ezt a kapcsolatot ismerhetik meg közelebbről azok, akik november 14-én, szombaton részt vesznek a fehérvári Jelen-Lét Tér mozgás- és táncterápiás bemutató foglalkozásán.
2026.11.10. -
Sárdi Istvánt köszöntötték
Éppen ezen a napon ünnepli 95. születésnapját Sárdi István, akit családtagjai mellett kedden Deák Lajosné önkormányzati képviselő is köszöntött az Önkormányzat nevében, átadva a város ajándékcsomagját, illetve a hazánk miniszterelnöke által aláírt emléklapot.
2026.11.10. -
Önkénteseket keresnek
November 13-15-e között ismét élelmiszer-adománygyűjtést szervez a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. Ehhez idén is csatlakoznak a székesfehérvári civil szervezetek. A Smart Grant Alapítvány örömmel várja az önkénteseket, akik szívesen lennének részesei a nagyon értékes akciónak.
2026.11.10. -
Folytatódik a Senior Akadémia
Wéber László György szociálpolitikus tart előadást november 13-án a Kodolányi János Egyetem Senior Akadémiáján. A téma az idősebb generáció székesfehérvári életminősége és a jövőt érintő javaslatok lesznek.
2026.11.10.
Tavaszi napéjegyenlőség - pénteken délután köszönt ránk a csillagászati tavasz
A Föld forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi, a Nap sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a kettő közötti átmenet alkalmával épp az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak.

Ez évente kétszer fordul elő, március 20-21., illetve szeptember 22-23. körül. Márciusban Napunk délről észak felé, szeptemberben pedig északról dél felé „halad át az Egyenlítő felett”. Mindez a Föld keringése miatt történik, a Nap eme mozgása látszólagos. A napéjegyenlőségek között átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el. Ezt az időtartamot a csillagászatban tropikus évnek nevezik. Jelenleg használatos naptárunk megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható az, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett. A niceai zsinat 325-ben szentesítette a húsvét meghatározásának szabályát, mely szerint húsvét vasárnapja a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap. Az említett eltérés miatt a 16. században azonban a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás zavaró volt, mert a húsvét meghatározásában az eredeti szándék nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget tekintette kiindulópontnak. Az anomália megszüntetése érdekében kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség ismét 20-ára kerüljön vissza.
Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy – egyszeri intézkedésként – tíz napot kihagyjanak a naptárból és a kerek századfordulók közül csak azon évek maradhattak a továbbiakban szökőévek, melyek 400-zal is oszthatók. Ezzel megszületett a ma is használatos Gergely-naptárunk, melynek eredményeként a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig egy kicsivel hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt tesz ki egy napot, így még van időnk az újabb naptárreform megalkotására.