-
Együtt tekerünk, együtt nevetünk!
Idén májusban immár negyedik alkalommal rendezik meg a Velencei-tónál a Jótékonysági Tókerülő Bringázást, melynek bevételével a bohócdoktorok 16 hazai gyermekkórházban, számos idősotthonban és speciális nevelési igényű gyerekek iskoláiban végzett munkáját támogatják a nevezők.
2026.05.08. -
Újra használható a Csitáry-kút
A Csitáry-kút műszaki felülvizsgálata befejeződött, a szondás felvételek alapján a szakemberek megállapították, hogy a kút műszakilag megfelelő állapotban van. A teljes fertőtlenítés és tisztítószivattyúzást követően a Fejérvíz Zrt. elvégezte a vízminta-elemzést is, ami mind kémiai, mind pedig biológiai szempontból egyaránt megfelelő eredményt mutatott, a víz fogyasztásra alkalmas.
2026.05.08. -
Virágzásban a díszhagymák
A napokban még városszerte teljes pompájukban virágoznak a díszhagymák, ami a tavaszi ágyások egyik leglátványosabb évelő növénye. A díszhagymák virágzása nemcsak látványos, hanem ökológiai szempontból is értékes, éppen ezért ültettek a Városgondnokság kertészei több ezer ilyen növényt a fehérvári közterületekre.
2026.05.08. -
Kézművesek alkotótábora
Idén nyáron is megrendezi Gyermekműhely című napközis táborát a Fehérvári Kézművesek Egyesülete. Egyelőre csak a június 29. – július 3. közötti turnust hirdették meg, de igény szerint augusztusban is lesz még egy hét. A táborba 10-16 év közötti gyerekek jelentkezését várják.
2026.05.08.
Tavaszi napéjegyenlőség - pénteken délután köszönt ránk a csillagászati tavasz
A Föld forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi, a Nap sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a kettő közötti átmenet alkalmával épp az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak.

Ez évente kétszer fordul elő, március 20-21., illetve szeptember 22-23. körül. Márciusban Napunk délről észak felé, szeptemberben pedig északról dél felé „halad át az Egyenlítő felett”. Mindez a Föld keringése miatt történik, a Nap eme mozgása látszólagos. A napéjegyenlőségek között átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el. Ezt az időtartamot a csillagászatban tropikus évnek nevezik. Jelenleg használatos naptárunk megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható az, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett. A niceai zsinat 325-ben szentesítette a húsvét meghatározásának szabályát, mely szerint húsvét vasárnapja a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap. Az említett eltérés miatt a 16. században azonban a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás zavaró volt, mert a húsvét meghatározásában az eredeti szándék nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget tekintette kiindulópontnak. Az anomália megszüntetése érdekében kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség ismét 20-ára kerüljön vissza.
Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy – egyszeri intézkedésként – tíz napot kihagyjanak a naptárból és a kerek századfordulók közül csak azon évek maradhattak a továbbiakban szökőévek, melyek 400-zal is oszthatók. Ezzel megszületett a ma is használatos Gergely-naptárunk, melynek eredményeként a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig egy kicsivel hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt tesz ki egy napot, így még van időnk az újabb naptárreform megalkotására.