-
NATO 25
A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete „25 ÉV SZÖVETSÉGBEN – BIZTONSÁGBAN” elnevezéssel jubileumi kiállítást készített hazánk NATO csatlakozása 25. évfordulója alkalmából. A tárlatot a Kodolányi János Egyetem, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete és a Fejér Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ együttműködve nyitotta meg a Kodolányi János Egyetem Rákóczi utcai épületében
2024.05.02. -
Elkezdődött a ballagási hét
A hagyományokhoz hűen a ballagási hét ünnepi nyitányaként a ballagó osztályok osztályfőnökeit köszöntötték hétfőn az Órajátéknál. Székesfehérvár közössége nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott köszönetet a pedagógusok munkájáért.
2024.04.29. -
Nyílt nap a kórházban
Ismét nyílt napot szervez a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház. Az érdeklődőknek lehetőségük lesz betekinteni a különböző szakterületek működésébe.
2024.05.02. -
340 milliárd forint az egyetemeknek
340 milliárd forintnyi pályázat indult az egyetemek számára tudományos és innovációs parkok létrehozására - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
2024.05.02.
Tábla őrzi a székesfehérvári németek emlékét
Két szál rozmaringág és Wilhelm von Humboldt gondolata látható és olvasható azon az emléktáblán, amelyet a Kossuth utca 11. számú ház falán ünnepélyes keretek között avattak fel pénteken délelőtt a székesfehérvári német nemzetiségi és hagyományőrző nap keretében. Az emléktábla nem egy kiemelt személynek, események állít emléket. A Székesfehérvári Német Nemzetiségi Önkormányzat célja az volt, hogy a város minden német származású lakójának emléket állítson egy olyan épület falán, amely német alapokon nyugszik és az egykori Németek utcájában áll.
Az ünnepségen a Gyöngyvirág Óvoda német nemzetiségi csoportja és a Felsővárosi Általános Iskola tanulói adtak műsort. A nemzetiségi ruhába öltözött óvodások gyermekjátékokat mutattak be énekkel, tánccal, míg az iskolások két dalt énekeltek német nyelven.
A gyermekek műsorát követően ünnepi köszöntőt mondott dr. Cser-Palkovics András polgármester. „Székesfehérvár címerében a nyitott városkapu azt jelképezi, hogy ez a közösség mindig is szeretettel várta azokat, akik saját kultúrájukat, nyelvüket, identitásukat hozták, és gazdagították ezt a közösséget. Ezen belül vannak olyan nemzetiségek, akik nagyon régóta élnek itt, velünk, családi gyökereink által bennünk. Ez a sokszínű kulturális érték tett bennünket közösségként is gazdagabbá. Ez az emléktábla valójában ennek állít emléket.” A polgármester szólt a több mint 30 éves testvérvárosi kapcsolatról, amelyet Székesfehérvár és Schwäbisch Gmünd ápol. Reményét fejezte ki, hogy az emléktábla nemcsak a múltat idézi, hanem összeköti a jelennel és a jövővel is a generációkat a német nemzetiségi hagyományok továbbadásában.
„Csak aki a múltját ismeri, annak van jövője” – az emléktáblán olvasható Wilhelm von Humboldt idézettel kezdte beszédét Schneider Éva, a Székesfehérvári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Mint mondta, a magyarországi németek (Ungarndeutschen) a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége. Német ajkú lakosai már Szent István királyunk korában is voltak Magyarországnak, és ez nem változott évszázadok hosszú során át. A történelem folyamán Magyarországra érkező német származású emberek sokfélék voltak: papok, szerzetesek, lovagok, képzett írástudó értelmiségiek, kereskedők tehetséges kézművesek, iparosok, tapasztalt földművelők. Sokan közülük azzal a hittel érkeztek magyar földre, hogy új hazára találnak szorgalmuknak, kitartásuknak köszönhetően fáradságos munkával sok nélkülözéssel ez meg is valósult. Egy történettel, amely összesen 36 német eredetű szót tartalmazott mutatta be, hogyan él a nyelvhasználatban együtt a magyar és a német a mai napig. Megemlékezett Kati néniről, a felsővárosi fertályos asszonyról, és arról is, hogy a székesfehérvári német származású lakosság nagy része a felsőváros területén élt.
Schneider Éva köszönetet mondott Székesfehérvár Önkormányzatának az anyagi és erkölcsi támogatásért, Nagy Edit szobrásznak, az alkotónak, aki gondolataikat az elképzeléseiket kőbe véste és bronzba öntötte, valamint dr. Siklósi Gyula régészprofesszornak, akitől az emléktábla eredeti ötlete származott, de sajnos már nem érhette meg ezt a napot. Ünnepi beszédét egy személyes üzenettel zárta: „Gyula bácsi, die Gedenkttafel is fertig. Gyula bácsi, az emléktábla elkészült.”