-
Kezdődik a téli időszámítás - október 25-én, vasárnap hajnalban óraátállítás
Magyarországon hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat, vagyis egy órával többet alhatunk. Az időpont azért is érdekes, mert az október utolsó vasárnapja idén éppen 25-ére esik. 2014 óta nem volt ilyen korai az őszi óraátállítás: akkor szintén október 25-én állítottuk vissza az órákat.
2026.10.24. -
Közös nyilatkozatot adott ki az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa
Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) Önkormányzati Oldala – amely a falvaktól a kisvárosokon és a megyei jogú városokon át a fővárosig képviseli a településeket – közös nyilatkozatot adott ki 2026. október 21-i tanácskozásáról.
2026.10.21. -
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03.
Szombat éjfélig lehet jelentkezést benyújtani a szeptemberben induló képzésekre
Magyarországon több mint hatvan intézmény több mint 7200 szakja közül választhatnak a felvételizők. Legfeljebb hat képzésre lehet jelentkezni, az első háromra ingyen, a továbbiakra szakonként kétezer forintért.
A felvételivel és a szakokkal kapcsolatos tudnivalók megtalálhatók a felvi.hu oldalon.
A felvételi eljárásban a tavalyi szabályokhoz képest egyetlen változás történt: alap és osztatlan képzésben legalább egy emelt szintű érettségi megléte a feltétel. Kivételt ez alól csak azok a képzések jelentenek, amelyeken a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek sem kell újból érettségit tenniük.
A többletpontok számítása során már az első, legalább 45 százalékos emelt szintű érettségi vizsgáért is jár 50 pont, amennyiben abból számítják az érettségi pontszámot. A többletpontok rendszere változatlan, a különböző jogcímeken összesen 100 többletpont szerezhető.
A pontszámítás az alap- és osztatlan képzésen, valamint a felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik, mesterképzések esetében pedig összesen 100 pont szerezhető, ennek szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a felvi.hu oldalon.
Változatlanok a jogszabályban meghatározott minimum ponthatárok is: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, a felsőoktatási szakképzéseknél 240, a mesterképzéseknél pedig 50 pont. A minimum ponthatárok nem azt jelentik, hogy a pontszám elérésével be is lehet kerülni az adott intézmény adott szakára. A valós ponthatárt a felvételizők közötti rangsor határozza majd meg.
Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára elmondta, hogy a hallgatók 17 különböző, az oktatási intézmények és az állam által nyújtott ösztöndíjat vehetnek igénybe tanulmányi vagy rászorultsági alapon. A kormány idén plusz 3,5 milliárd forintot fordít az ösztöndíjakra, hiszen 2018-tól két lépésben megemelték a hallgatói normatívát. A két évvel ezelőttihez képest így összesen 40 százalékkal emelkedik az ösztöndíjakra fordítható pénz. 2018. szeptember 1-jétől 119 ezer forintról 128 520 forintra, idén február 1-jétől pedig 166 ezer forintra emelkedett a normatíva - tette hozzá az államtitkár.