A mindössze négy éves mini fesztivál kulturális értelemben egy modern reformkort idéző, kortárs fiatal szerzők, előadók számára bemutatkozási lehetőséget biztosító, tehetségeket bontogató rendezvény, amellyel Petőfi Sándor fiatal vándorszínészi múltjának, és fehérvári első szerepléseinek állít emléket.
A 2026-os esztendőben az 1848-as forradalom másik nagy vezéralakjáról Vasvári Pálról is megemlékeznek a szervezők, a jeles történelmi személyiség születésének 200.évfordulóján.
A 2026-os program megvalósulásának helyszíne –az előző évekhez hasonlóan- a Szabad Színház állandó játszóhelye az Igéző, és az előtte elterülő Fő utcai kis terecske. Az idei fesztivált is, a tavalyihoz hasonlóan Lehrner Zsolt köszönti, Sallér László Boldizsár közreműködik a reformkorban oly népszerű tárogatón.
A június 5-i, pénteki szabad téri megnyitót követően az Illaberek Bábszínház Robin Hood című interaktív előadása látható, a családok nagy örömére.
Ezt követően két napig délutántól estig változatos programok váltják egymást az Igéző előtt, és a benti színházteremben, ahol a legkisebbektől a felnőttekig mindenki megtalálhatja a kedvére valót.
Zenei csemegéket is tartogat majd a június 5-6. között zajló program.
Saját szöveget, dalokat és megzenésített verseket éneklő előadók minikoncertjein állhatnak meg, ülhetnek le a Belvárosban sétálók. JaMese, Bence kalandjai, Noémo, és Zselenszky Tamás hangjai teszik hangulatossá a délutáni, kora esti Fő utcát.
A színházi produkciók tekintetében ebben az évben az Igézőben is a fiataloké a terep.
A június 5-i, pénteki első estén a Szabad Színház Bázis utánpótlás csoportja (Tasnádi István: East Balkán címűdrámájával- Kovács Gergő rendezésében), a második estén a Vasvári Diákszínpad lép fel ( Madách Imre :Az ember tragédiája című színművével, amelyet Haag Blanka Lilla rendezett).
Ki is volt Pönögei Kis Pál?
1842. november 9-én egy 19 éves fiatalember Pápáról érkezett Székesfehérvárra, hogy vándorszínészként némi pénzt keressen. A reformkori színész-naplókból tudjuk, hogy a Pelikán Fogadóban lépett először színpadra, Szabó József színidirektor társulatában, a „Párisi naplopó” című előadásban. Ezt az élményt „Első szerepem” című versében meg is örökítette. Itteni tartózkodása nem múlt el nyomtalanul, hiszen tudjuk, hol lakott, hol fordult meg többször, és melyik verseit írta ez időben, ( pl. Disznótorban), és már azt is tudjuk, hogy rövid élete alatt milyen nagyívű művészi utat járt be. Ezt a fiatalembert ma már nem művészi álnéven -Rónayként, Borostyánként, vagy Pönögei Kis Pálként-, hanem Petőfi Sándorként ismerjük, szeretjük, tiszteljük…
.jpg)