Szimpóziummal folytatódott pénteken az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesületének programja

A szimpóziumon a házigazda Székesfehérvár nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester, az Egyesület 2024. évi társadalmi elnöke köszöntötte a résztvevőket. Fontosnak nevezte az Egyesület munkáját, melyben Székesfehérvár régóta részt vesz.

Mint mondta, kifejezetten hasznos az a szemléletmód, mellyel az egészséghez járul hozzá a szervezet, és segíti a városokat egymás jógyakorlatainak megismerésében és átvételében. Emellett abban is segítséget nyújt, hogy az állami döntéshozók és a települések között legyen egy folyamatos konzultáció.

Az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesületének ülése Székesfehérváron

Napjainkban, amikor a városok szerepe folyamatosan változik és egyre nagyobb tömegeknek kell magas színvonalú életkörülményeket biztosítanunk, az egészséges városok koncepciója kiemelt fontosságúvá válik. Nem csupán a fizikai egészségről van szó, hanem a közösségi életről, a környezetvédelemről, a fenntarthatóságról és a lelki jóllét megteremtéséről is – hangsúlyozta előadásában dr. Latorcai Csaba miniszterhelyettes, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Mint mondta, nekünk magyaroknak a Kárpát-medence a világ legszebb és legszeretettem területe. Éppen ezért nem mondhatunk le arról, hogy mi, magyarok Kárpát-medence szerte olyan élhető városokat hozzunk létre, amelyek hosszú távon biztosítják az ott élők jólétét és jólléttét.

Dr. Latorcai Csaba hozzátette, a kormány a következő években tovább növeli az egészségügyi ágazat támogatását. A 2010-es kormányváltás óta egészségügyi célokra mintegy 30 ezer milliárd forintot fordítottak a magyar egészségügyben, és az idei büdzsében is 3200 milliárd forinttal számolhat az ágazat. A nemzeti kormány az elmúlt évek egyik legnagyobb béremelési programja keretében rendezte az orvosok és a nővérek bérét, és ezzel párhuzamosan folyamatosan fejleszti az egészségügyi infrastruktúrát is. Létrejött 23 új rendelőintézet, 41 új mentőállomás, felújítottak 91 vidéki kórházat, 504 rendelőintézetet és 102 mentőállomást. A Magyar Falu Program keretében 13 milliárdforint értékben több mint 600 orvosi rendelő épülhetett és újulhatott meg. Orvosi eszközök beszerzésére 1.700 nyertes pályázatot hirdettek ki, melynek értéke elérte a 4 milliárd forintot – ismertette a miniszterhelyettes.

Szintén köszöntötte a szakmai fórum résztvevőit Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, miniszterhelyettes. Hangsúlyozta, Székesfehérvár egy közel 100 ezer fős város, és nem csak Fejér vármegye központja, hanem egy 1-1,5 lakosságszámú térség politikai, adminisztratív, kulturális és gazdasági centruma is.

A helyi kórház nem csak a városé és a vármegyéé, hanem a sokkal népesebb régióé is. A kórház fejlesztéséért sokat tettek az elmúlt évtizedekben, és ez a Modern Városok Program keretében éppen most fejeződik be egy újabb, komoly beruházás.

Ugyancsak sokat tettek Székesfehérváron a háziorvosi rendszer fejlesztéséért, az orvosok megbecsüléséért, emellett fejlesztették az iskolákat, új tornatermeket építettek, melyek az egészségre nevelés színterének tekinthetőek. Emellett a város egyik legnagyobb projektje a Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációja volt, ami szintén szolgálja a polgárok egészségét.

Dr. Szigeti Szabolcs, a WHO Magyarországi Irodájának szakértője előadásában többek között a települések közötti különbségekről és az egészségre ható veszélyforrásokról beszélt. Az európai országok többségében a lakosság több mint 50 százaléka lakik olyan városi környezetben, ahol a zaj meghaladja a veszélyes mértéket. Mint mondta, Magyarországon fantasztikus infrastrukturális fejlesztések vannak folyamatban, éppen ezért még inkább itt az ideje annak, hogy az emberekre, a közvetlen szociális közegre, a szemléletformálásra fókuszáljunk. Kiemelten kell kezelni a fiatalokat és az időseket, és hangsúlyozottan kell javítani ezen célcsoportok egészségi állapotán.

Dr. Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke előadást tartott az ENSZ 2023-ig szóló Fenntartható Fejlesztési Keretrendszeréről, amely három pilléren nyugszik: a gazdasági, a környezeti és a társadalmi fenntarthatóság együttes egyensúlya teremti meg, hogy a környezetünk élhető legyen. Kiemelte, globálisan prioritásként kell kezelni az egészség és a jóllét kapcsolatát, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését. Arról is beszélt, hogy Magyarországon stratégiai területnek tekintik a levegő minőségének javítását. A cél, hogy 2030-ig nagyon szigorú határértékrendszert vezessenek be az egész Európai Unióban.

Dr. Schifferné Dr. Simich Rita, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Egészségfejlesztési Osztályának vezetője a hazai egészségfejlesztési irodák működéséről beszélt.

Ezek az irodák 2014 és 2020 között jöttek létre, igen nagy számban. Hálózatuk egész hazánkat lefedi, Magyarország összes pontján vannak ilyen irodák. Feladatuk az egyéni és közösségi egészségfejlesztés, különféle szolgáltatások biztosítása és a minél szorosabb együttműködés más ágazati szereplőkkel. A szakember kiemelte, hogy a Székesfehérvári Egészségfejlesztési Iroda kifejezetten aktívan és eredményesen működik.

A szimpóziumon a tagvárosok képviselőin kívül részt vett Mészáros Attila alpolgármester, Östör Annamária egészségügyi, sport- és társadalmi fenntarthatósági tanácsnok, valamint a város több önkormányzati képviselője. Jelen voltak a Humán Szolgáltató Intézet és az Egészségfejlesztési Iroda munkatársai is.