Rácz Piroska antropológus szakvezetésével szombaton délután háromkor nézhetik meg az érdeklődők az Osszáriumot.
A szakvezetések időpontjai:
- augusztus 11-én 15.00 órakor
- augusztus 12-én 15.00 órakor
- augusztus 18-án 15.00 órakor
- augusztus 19-én 15.00 órakor
A hagyományokhoz híven idén is egy-egy szál virággal tisztelegtek az eseményen megjelentek királyaink emléke előtt a Nemzeti Emlékelyen.
Szent István ünnnepéig látogatható az osszárium a Nemzeti Emlékhelyen
Róth Péter Székesfehérvár alpolgármestere beszédében hangsúlyozta, hogy
„E szent hely Magyarország Origója, a keresztény magyar nemzet bölcsője lett. Az állam- és templomalapító király sírjának közelsége tette a koronázást érvényessé, az állami főhatalom gyakorlását legitimmé fél évezreden, harminchét uralkodón át.” Kiemelte: az első trónörökös és Szent István után még sokan kívántak a koronázótemplomban nyugodni haláluk után. „
Voltak köztük királyok, királyi családtagok, és mások, akik sokat tettek az országért, és méltónak találtattak erre a megtiszteltetésre. Közülük a szerencsésebbek maradványai itt vannak most a lábaink előtt. Mielőtt azonban alászállnánk a csontkamrába, hogy kifejezzük előttük tiszteletünket, emeljük föl kicsit a tekintetünket.”
Emeljük föl és idézzük magunk elé az egykor itt állt templomot!
"A templomot, melynek alapjai ki tudja, milyen régi korokba vezetnek vissza. A templomot, melynek falait Szent István építtette, melynek a királyné varrt miseruhát. A templomot, mely évszázadokon át szenté avatások, koronázások, esküvők színhelye volt, mely őrizte a királyi kincstárat, az állami dokumentumokat. A templomot, melyet generációkon át bővítettek, minden kor hozzátéve a magáét, hogy kialakuljon az a katedrális, melynek csodájára jártak Európa-szerte.”
Mint beszédében elmondta kánonilag ez a templom nem volt katedrális, hiszen alapítója kifejezett akarata szerint nem volt itt püspöki katedra. "Volt azonban más, ennél több! Az, amiről ez a Fehérvár a nevét kapta.
Itt állt a Solium Regni, az ország trónja. Ezért aztán bátran merem katedrálisnak nevezni, és számomra még romjaiban is az.
Mert mi is valójában a katedrális? Mi is az emberek első ösztönös cselekedete, ha belépnek Európa bármely katedrálisába? – tette fel a kérdést. Az első, akaratlan reakciónk, hogy felnézünk, ez a katedrális lényege, hogy felnézünk. Felnézünk, a szó minden értelmében."
"A templomalapító István halála 975. évfordulójának vigíliáján Magyarország prímása szentmisét mutatott be a Nagyboldogasszony templom egykori főoltára fölött. Néhány nap múlva pedig a szertartásjáték rendezője ideidézte a Napbaöltözött Asszonyt. Ezzel elindult és tart azóta is a katedrális lelki, szellemi újjáépítésének folyamata. Vannak a helyért aggódó kritikusok, és az aggodalmukból származó véleményükre oda is kell figyelnünk! Mert valóban, matéria szempontjából a nézőtér acél csövei nem nyújtanak esztétikus látványt. De ha ez az ára annak, hogy évről-évre sokezer ember, aki korábban ezen a helyen csak lefelé nézett, most ismét felnéz, és nem csak a fizikai szemével, akkor szerintem megéri. És meg fogja érni a következő két év Árpád-házi koronázásainál is.” – mondta Fehérvár alpolgármestere.
