-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Szeptembertől változik a középfokú képzés
A gazdaság igényeit szolgáló, átalakuló középiskolai rendszer lehetővé teszi, hogy a középiskolában végzett diákok akár 60-65%-a szakmát szerezhessen, ne csak érettségit. A szakközépiskolák helyébe lépő szakgimnáziumban szakmai érettségi vizsga és szakképesítés lesz szerezhető.
2016.08.16. 11:43 |
A gazdaság igényeit szolgáló, átalakuló középiskolai rendszer lehetővé teszi, hogy a középiskolában végzett diákok akár 60-65%-a szakmát szerezhessen, ne csak érettségit. A szakközépiskolák helyébe lépő szakgimnáziumban szakmai érettségi vizsga és szakképesítés lesz szerezhető.

A mai iskolarendszerben a végzett diákok mindössze egyötöde hagyja el az iskolát szakmával a kezében. Ez a megváltozott gazdasági igényeket nem tudja kiszolgálni, bizonyos szakmákban hatalmas munkaerőhiány alakult ki. A problémát oktatási oldalról is orvosolni kellett, egy új, átjárható iskolarendszerrel. A hagyományos gimnáziumi képzésben nem lesz változás, továbbra is négy évesek és érettségi bizonyítványt adnak. A szakközépiskolák helyébe lépő szakgimnáziumban szakmai érettségi vizsga és szakképesítés lesz szerezhető. Ennek megfelelően a 9-12. évfolyamon az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik majd, 4 év után nemcsak érettségit, hanem egy alapfokú szakképesítést is szerez a diák. Az érettségit követően érettségire épülő emelt szintű technikus szakképesítés szerezhető; a képzés 4+1 éves. A szakiskolák helyébe lépő szakközépiskolákban az első három év után szakmai vizsgát tehetnek a diákok, majd további két év alatt felkészülhetnek az érettségire.

A szakiskola elnevezés ezentúl azokra az intézményekre vonatkozik, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulókat készítik fel szakmai vizsgára, emellett a munkába álláshoz, az életkezdéshez szükséges ismereteket nyújtanak nekik. Ebben az esetben a tanuló négy kötelező közismereti vizsgatárgyból tesz érettségit, a képzés időtartama 3+2 év. Az új iskolarendszer átjárhatóbb, bármikor be lehet kapcsolódni a szakképzésbe, mindemellett hatalmas karrierelehetőséget rejt magába hiszen óriási a kereslet a jó szakmunkásra. Technikusi végzettséggel akár irányító feladatokat is elláthat a szakember, ugyanakkor nem zárul be a lehetőség a diploma megszerzésére sem.
