Ha a szedésig van ennyi időnk, érdemes permetezni. Ahol a zöldségágyásokban eddig nem védekeztek a vándorpoloska ellen, ott már komoly kártételt találunk.
A 3, illetve 7 napos várakozási idővel rendelkező Teldor, Quadris, vagy Amistar még segíthet megfogni a rothadást. Sajnos minden fejlődési stádiumú lárva, illetve a kifejlett rovar is jelen van. Ha úgy ítéljük meg, hogy felszámoljuk a veteményt, előtte akkor is érdemes egy rovarirtást végezni, hogy megakadályozzuk a kártevők szétszéledését. A kifejlett zöld vándorpoloskák elkezdték keresni a telelőhelyüket, egyre gyakrabban felbukkannak épületen belül is. Ellenük a forgalomban lévő rovarirtó szerekkel, vagy szúnyoghálóval védekezhetünk. Itt az ideje a téli alma harmadik, kalciummal történő permetezésének.
A kalcium, mint tápanyag kiemelten fontos a tárolási betegségek elleni küzdelemben, hiszen erősíti a gyümölcshéjat és lassítja a gyümölcs utóérését.
Véget ért a boróka tarka díszbogár, illetve a szúfélék rajzása. Ellenük most már nem tudunk védekezni, a már fertőzött hajtások, ágak és fás részek néhány hónapon belül kiszáradnak. Ezeket a részeket mielőbb távolítsuk el, és ha eddig nem tettük meg, trágyázzuk is meg a töveket. Ez lehet marhatrágya, vagy akár speciális, fenyőféléknek, örökzöldeknek való műtrágya is. Ha az elkövetkező 9-10 hónapban elegendő vízhez, és tápanyaghoz jutnak ezek a növények, akkor a következő nyáron, könnyebben ellenállnak a rajzó kártevőknek. Már megérkezett az őszi dughagyma és a fokhagyma is. Sokan úgy gondolják, hogy az őszi dughagyma csak zöld(új)hagymaként hasznosítható, mert fejesedés helyett felmagzik. Ez azonban már nem igaz! Az elérhető fajták - szinte kivétel nélkül - úgynevezett rövidnappalos hagymafajták, amik tavasz végére, illetve a kora nyári időszakra kiváló fejes hagymát növesztenek, hasznosítva a téli csapadékot.
Az őszi fokhagyma pedig, bár nem olyan tartós, mint a tavaszi, lényegesen nagyobb gerezdeket hoz, és a jövő őszi-téli disznóvágáskor jól jön a könnyen pucolható nagy gerezd. Az idei év megmutatta, hogy érdemes az áttelelő zöldségfélékből is vetni. Az előző csapadékos télen nagyon szépen fejlődtek nem csak a hagymafélék, hanem az áttelelő borsó is. Ez a kevésbé ismert fajta október végéig vethető, és 5-15 cm-es palántaként telel át a kertben. Bírja akár a mínusz 20 fokot is, és korai érése ellenére magas cukorfokkal rendelkezik. Próbálják ki, érdemes!
A zöldségágyások mumusa a petrezselyem. Annak ellenére, hogy városunk talajadottságai nem igazán kedvezőek a termesztéséhez, szinte mindenki megpróbálkozik vele. Ha másért nem is, a leveléért biztosan. Ha a petrezselymet csak a leveléért termesztjük, akkor az ősz folyamán bármikor vethetjük. Azonban ha a gyökerére is szükségünk van, akkor csak a tél alá vetés jöhet szóba, ami annyit jelent, hogy a magot csak november végén, decemberben kell elvetni, hogy csak jövő tavasszal csírázzon. Ennek az az oka, hogy a petrezselyem kétnyári növény, és bármilyen apró is a növénykénk, amikor a téli fagy után a „második nyáron” felmagzik, a gyökér már nem használható, mert a tápanyagokat abból felhasználta a növény.
Ültetőkosár alkalmazásával megkönnyíthetjük a következő évi hagymafelszedést és védjük a hagymákat a pocok rágásától is.
Mint minden vetésnél/ültetésnél itt se feledkezzünk meg a megfelelő talajfertőtlenítésről, amely lehet vegyszeres, vagy biológiai. Előbbi a Force, vagy a Picador, utóbbi az Artis és a Bora. E kettő a gyümölcsfék alatti területeken is jó szolgálatot tesz, kiirthatjuk vele a talajban telelő cseresznyelégy, dió-buroklégy lárváit, bábjait is.
