-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
„Szép szerelmem, Magyarország” - verssel, zenével, képekkel ünnepelték a Magyar Kultúra Napját
1989-ben, - 31 esztendeje - az Öreghegyi Művelődési Házban kezdték a Magyar Kultúra Napját ünnepelni Székesfehérváron - Tóth István, akkori igazgató kezdeményezésére.
„Több mint egy évtizede járjuk Nemcsák Karcsival az országot a „Szép szerelmem, Magyarország” című műsorunkkal.
Sok mindent ismerhet a közönség a műsorból, amit még általános iskolában tanult annak idején és vannak olyanok, amit még sosem hallottak.
Mindnek egy a lényege: magyar nyelven íródtak, a magyar lélek tükrei.
Filozófusaink nincsenek, viszont az összes filozófia ott van a sok-sok versben. Rengeteg versünk van. Mind-mind útmutató és ha valaki erre rálép, akkor nem tud tőle szabadulni.” - emelte ki Tolcsvay Béla, Kossuth-díjas énekmondó.
„Fantasztikusan gazdag a mi irodalmunk, amelynek csak kicsiny szeletét tudjuk megmutatni Tolcsvay Béla barátommal. Azt gondolom, hogy nagyon nagy szükség van a világban arra, hogy egy kicsit elgondolkodjunk a saját sorsunkon, egy picit megálljunk, mert ebben a nagy rohanásban el fogunk veszni.” - tette hozzá Nemcsák Károly, Jászai Mari-díjas színművész, a József Attila Színház igazgatója.
A színpadi előadást követően nyílt meg Szakál Antal, Szakál Györgyi és Horváth Barbara Henrietta kiállítása.
„Ez a sorozatom régóta megvan, folyamatosan készültek, készülnek a képek. Összeszedtem közülük azokat, amelyek most, a Magyar Kultúra Napjára illenek. Irodalom és történelem, a magyar táj, út menti keresztek, pipacsos mezők. Táncsics Mihály a szekéren, az öreg huszár, a magyarság foglalata dióhéjban.
A gyermekeimre inkább a látvány, a sok-sok színnel kidolgozott tájak jellemzők. Ez valahogy jött, anélkül hogy valaha oktattam vagy hajtottam volna őket. Az unokám még alig mászott ki a pólyából, nekiállt rajzolni.” - mondta Szakál Antal, festőművész, művésztanár.
„Egy alkalommal meglátogattam Szakál Györgyi nénit. Körbenéztem és csodálatos képeket láttam. „A lányom képei.” - mint mondta Györgyi néni. Onnantól kezdve hosszas, mintegy fél éves rábeszélés után Györgyi vállalta a kiállítást, - nagy örömömre, - de azt mondta, hogy ez akkor három generáció kiállítása lesz. Nagy szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe ezt a kiállítást.” emelte ki ünnepi köszöntőjében Östör Annamária, önkormányzati képviselő.
Varga Lajosné versmondása után a tárlatot Bobory Zoltán nyitotta meg. „Szakál Antal, lánya és unokája itt él közöttünk, itt a szívünkben oly nagy becsben tartott Öreghegyen, aminek hangulata és az itt átélt pillanatok sokszor vezették ecsetjüket, ceruzájukat és a családfő agyagot vagy viaszt formázó kezét.
A szeretet az, ami a színek és formák által megnyilvánul a képeken.
Szakál Antalt különös barátsággal és bátorítással segítette a Jóisten, hogy egész életében az alkotóművészetet és a közösséget szolgálja, az lenne a váratlan és csoda, ha ez a kivételes életpálya és a művészettel átitatott otthon hangulata nem hatott volna a családtagokra.” - fogalmazott a Vörösmarty Társaság elnöke.