Helyzeteket alakított ki, veszélyesen játszott az első félidő nagy részében a Videoton a Győr ellen, gólt azonban csak szünet után tudott szerezni, ráadásul arra meg azonnal válaszoltak a vendégek. A forduló előtt azonos pontszámmal álló csapatok feszült meccset játszottak - végül egy elképesztően nagy góllal Sándor döntötte el a meccset, és talán a bajnoki ezüstérem sorsát is.
Kisebb csalódást keltett a mérkőzés előtt, hogy a remélt nagy nézőszám nem jött össze, bár az idei átlagot hozta a fehérvári közönség - a győri ellenben érthetetlenül távol maradt az "ezüstrangadótól". Pedig hatalmas a presztízscsata a két tábor között, nem túl baráti a viszony, de úgy látszik az egyik ősi "ellenség" nem motiválta a győri szurkolókat, nem volt népes vendégtábor. A Győr rosszabb gólkülönbsége miatt tulajdonképpen győzelmi kényszerben volt, mert döntetlennel nem előzhette meg a Vidit - ennek megfelelően támadó szellemben, három csatárral tette fel csapatát Pintér Attila, míg Paulo Sousa maradt az alapnak számító összeállításnál, ezúttal Nikoliccsal a csúcsék pozíciójában. Õ volt, aki az első veszélyes lövést megeresztette a 6. percben (alig mellé), majd rögtön ezután "gyanúsan" esett el a tizenhatoson belül, de nem kapott büntetőt. Walter lövése, majd egy kisakkozott akció végén Nikolics perdítése is "gólszagú" volt - egyértelműen a Vidi uralta az első negyed órát. Sztevanovics, a győri kapus többször nagyot védett, a fehérvári házi gólkirály pedig hiába próbálkozott lábbal, fejjel, nem tudott betalálni, pedig a 26. percben az ötösről is tisztán lőhetett... A játékvezetőt sem zárta szívébe a közönség, amikor egy duplán megpattanó labdánál nem látott kezezést. Simán vezethetett volna a fölényben játszó Videoton, de döntetlennel mentek pihenőre a felek.
Szünet után aztán nem vacakoltak sokat a hazaiak: a 47. percben Mitrovics kiharcolt egy szabadrúgást, amelyből remekül tekert középre, Nikolics pedig előrevetődve fejelt a jobb alsóba. (17. szezonbeli góljával, "Niko" továbbra is versenyben vana gólkirályi címért.) Nagy volt az öröm - de rövid ideig tartott, mert Vinícius hatalmas hibáját, egy röviden hazafejelt labdát kihasználva Koltai két perccel később egyenlített. Kiegyenlítettebb lett a játék is, de Sándor lövésénél nem sok hiányzott a második Vidi-gólhoz. Egyre idegesebb lett a hangulat, amihez hozzájárult az erélytelen játékvezető is, a kemény belépők maradtak megtorlatlanok, a reklamálás nagyobb bűn volt... Szervezett Győr játszott a második félidőben, nehezebben került helyzetbe a Vidi és már nem csak a vendégtérfélen akadt izgalom. Gyurcsó és Kovács becserélésével frissített Sousa, de nem volt olyan gördülékeny a játék, mint a meccs elején. Így aztán egyéni alakítás döntött, de abból a legparádésabb: már a 91. percben Sándor szinte helyből, 23 méterről szétlőtte a jobb felső sarkot. Sztevanovics mozdulni sem tudott... A győzelem három pont előnyt jelent a táblázaton a győriekkel szemben, ha jövő héten legalább asnnyi pontot szerez a Vidi itthon a Pápa ellen, mint a mostani ellenfél a maga meccsén, biztosan második lesz a bajnokság végén a piros-kék csapat.
Videoton FC - ETO FC Győr 2-1 (0-0)
Videoton: Bozsovics - Szolnoki, Caneira, Vinícius, Hector - Tóth (Kovács), Mitrovics - Oliveira (Torghelle), Sándor, Walter Lee (Gyurcsó) - Nikolics.
Gl: Nikolics, Sándor, ill. Koltai.