-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Székesfehérváron lesz a regionális munkaügyi központ
A kormány szerdai döntése alapján a jelenlegi 20 megyei munkaügyi központot 7 regionális központ váltja fel. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ székhelye Szombathely, a Közép-dunántúli Munkaügyi Központ székhelye Székesfehérvár, a Dél-dunántúli Munkaügyi Központ székhelye Pécs, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ székhelye Békéscsaba, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ székhelye Nyíregyháza, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ székhelye Miskolc, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ székhelye pedig Budapest lesz.
2006.12.07. 08:05 |
A kormány szerdai döntése alapján a jelenlegi 20 megyei munkaügyi központot 7 regionális központ váltja fel: ilyen központ lesz Békéscsabán, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Székesfehérváron, Szombathelyen valamint Budapesten.
A szerdai döntés a korábban megfogalmazott célok megerősítésen túl pontosítja a regionális szerveződésre való áttérés feladatait, menetrendjét, és kijelöli azokat a településeket, ahol a regionális munkaügyi központok létrejönnek.
A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ székhelye Szombathely, a Közép-dunántúli Munkaügyi Központ székhelye Székesfehérvár, a Dél-dunántúli Munkaügyi Központ székhelye Pécs, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ székhelye Békéscsaba, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ székhelye Nyíregyháza, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ székhelye Miskolc, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ székhelye pedig Budapest lesz.
Az államreform elsődleges célja, hogy a közigazgatás hatékonyan, igazságosan és nem utolsósorban takarékosan működjön. A karcsúbb állam többek közt kevesebb állami vezetőt, kevesebb költségvetési intézményt és kisebb kiadást jelent.
Ehhez a logikához illeszkedik bizonyos feladatok regionális szintre emelése is: így lehet ugyanis hatékonyan felhasználni az Európai Unióból érkező forrásokat, és így alakulhat ki a gördülékenyen működő, az emberek számára jobb szolgáltatásokat nyújtó közigazgatás is.
A regionális alapú szerveződés azért is elkerülhetetlen, mert a mindennapi életünk problémái - az útépítéstől elkezdve a munkahelyteremtésig - túlnőtték már a megyei szintű berendezkedést.
A kormány már korábban - a 2118/2006. (VI.30.) határozatban - döntött a munkaügyi központok szervezetének átalakításáról, regionális szinten történő megszervezéséről. A most működő 20 megyei központot 7 regionális központ fogja felváltani.
A szerdai döntés a korábban megfogalmazott célok megerősítésen túl pontosítja a regionális szerveződésre való áttérés feladatait, menetrendjét, és kijelöli azokat a településeket, ahol a regionális munkaügyi központok létrejönnek.
A kormány által elfogadott határozat alapján a szociális és munkaügyi miniszter 2007. január 1-jéig előkészíti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi központjainak regionális szinten történő megszervezését. Az Országgyűlés hamarosan dönt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításáról is, amellyel hatályon kívül helyezi az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezetére és felépítésére vonatkozó részletes szabályokat, megteremtve a lehetőségét az új szervezeti felépítés kialakításának.
A regionális munkaügyi központokat kormányrendelet hozza majd létre, az illetékességi területüket pedig a szociális és munkaügyi miniszter rendelete fogja meghatározni.
A szerdai döntés a korábban megfogalmazott célok megerősítésen túl pontosítja a regionális szerveződésre való áttérés feladatait, menetrendjét, és kijelöli azokat a településeket, ahol a regionális munkaügyi központok létrejönnek.
A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ székhelye Szombathely, a Közép-dunántúli Munkaügyi Központ székhelye Székesfehérvár, a Dél-dunántúli Munkaügyi Központ székhelye Pécs, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ székhelye Békéscsaba, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ székhelye Nyíregyháza, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ székhelye Miskolc, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ székhelye pedig Budapest lesz.
Az államreform elsődleges célja, hogy a közigazgatás hatékonyan, igazságosan és nem utolsósorban takarékosan működjön. A karcsúbb állam többek közt kevesebb állami vezetőt, kevesebb költségvetési intézményt és kisebb kiadást jelent.
Ehhez a logikához illeszkedik bizonyos feladatok regionális szintre emelése is: így lehet ugyanis hatékonyan felhasználni az Európai Unióból érkező forrásokat, és így alakulhat ki a gördülékenyen működő, az emberek számára jobb szolgáltatásokat nyújtó közigazgatás is.
A regionális alapú szerveződés azért is elkerülhetetlen, mert a mindennapi életünk problémái - az útépítéstől elkezdve a munkahelyteremtésig - túlnőtték már a megyei szintű berendezkedést.
A kormány már korábban - a 2118/2006. (VI.30.) határozatban - döntött a munkaügyi központok szervezetének átalakításáról, regionális szinten történő megszervezéséről. A most működő 20 megyei központot 7 regionális központ fogja felváltani.
A szerdai döntés a korábban megfogalmazott célok megerősítésen túl pontosítja a regionális szerveződésre való áttérés feladatait, menetrendjét, és kijelöli azokat a településeket, ahol a regionális munkaügyi központok létrejönnek.
A kormány által elfogadott határozat alapján a szociális és munkaügyi miniszter 2007. január 1-jéig előkészíti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi központjainak regionális szinten történő megszervezését. Az Országgyűlés hamarosan dönt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításáról is, amellyel hatályon kívül helyezi az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezetére és felépítésére vonatkozó részletes szabályokat, megteremtve a lehetőségét az új szervezeti felépítés kialakításának.
A regionális munkaügyi központokat kormányrendelet hozza majd létre, az illetékességi területüket pedig a szociális és munkaügyi miniszter rendelete fogja meghatározni.
