-
Az aradi vértanúk előtt tisztelegtek
Néma főhajtással tisztelegtek az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúk emléke előtt Székesfehérváron. A Jávor Ottó téren, a Corpus Hungaricum emlékmű előtt, majd a Halesz ligetben, a székesfehérvári vértanúk emlékoszlopánál koszorúzással emlékeztek a forradalom és szabadságharc hősi halottaira a nemzeti gyásznapon.
2026.10.06. -
Hadisírgondozók Németországból
Berlinből és a Storkow helyőrségből érkezett katonák a székesfehérvári MH Sipos Gyula 6. Területvédelmi Ezred katonáival közösen szépítik a napokban a Szentlélek katonatemető sírjait. Az önkénteseket Róth Péter alpolgármester fogadta a Városházán. A tervek szerint a karbantartási, felújítási munkákat követően, október 15-én ünnepségen tisztelegnek az ott nyugvó katonák emléke előtt.
2026.10.06. -
Az aradi vértanúkra emlékeztek
177 évvel ezelőtt végezték ki a 13 hős honvédtisztet, akik nagy szerepet vállaltak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Október 6-a 2001 óta nemzeti gyásznap.
2026.10.06. -
Nemzeti hőseinkre emlékeztek
A Fidelitas kezdeményezésére a Zichy ligettől fáklyával sétáltak át az emlékezők a fekvő katona emlékműhöz, hogy közösen tisztelegjenek az aradi vértanúk előtt.
2026.10.06.
Székesfehérvár szerepe megkerülhetetlen a Magyar Honvédség életében
A Magyar Honvédség modernizációjáról, a haderőreform alakulásáról és a magyar katonák harci hatékonyságának növeléséről is szólt a vezérkari főnök csütörtöki székesfehérvári látogatásán. Székesfehérváron folyamatosan aktív katonai élet zajlik immár többszáz éve. Erre az alapra büszkén és méltán építhetünk – mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz. „A város szerepe megkerülhetetlen a Magyar Honvédség életében, nemcsak azért, mert itt vannak a nemzeti szervezeteink: a Szárazföldi Parancsnokság és az Összhaderőnemi Műveleti Központ, hanem azért is, mert olyan NATO szervezetek szolgálnak itt, amelyek a kollektív védelem égisze alatt biztosítják Magyarország számára azt a biztonságot, amelyet a Magyar Honvédséggel közösen katonai szempontból garantálni tudunk.”
A 2017-ben indult haderőfejlesztésről szólva elmondta, folyamatosan újul meg a haditechnika, a XXI. századi elvárásoknak megfelelően. A magyar katonák mindent megtesznek a gyakorlótéren és a műveleti területen, hogy teljes képességgel rendelkezzenek, ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztése is része az átfogó programnak, hogy ne csak a technológia és a katonák képzettsége legyen XXI. századi, hanem az infrastruktúra is – tette hozzá. „A szemléletmódváltáshoz egy teljesen más kultúrával és képességekkel rendelkező, fiatal állományra van szükség. A középiskolai képzésben és a felsőoktatásban az itt működő hadiipari cégek is keresik a lehetőséget, hogyan tudnak technikusokat és mérnököket képezni, majd alkalmazni saját területükön.” Példaként említette a drónpilóta képzés kapcsán az oktatásban és fejlesztésben együttműködő Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kart és a helyszínt adó börgöndi repülőteret. Emellett februárban elindult egy országos toborzókampány, amelynek keretében az alapkiképzés mellett a honvédség nyújtotta karrierlehetőségről is tájékoztatást kapnak azok az érdeklődők, akik magukra öltenék a mundért – hangzott el.
A legfiatalabb korosztályt, a fiatalokat könnyen megszólítják. Ez számokban is jól mérhető, hiszen évekkel ezelőtt 300 fő volt a kadétok száma, mára ez már több mint 7000. Közülük nem mindenki választja hivatásának a katonai pályát, de megtanulják mi a hazaszeretet, a fegyelem, a pontosság, a csoportban dolgozás. Ezek az alapelvek olyan értékeket képviselnek, amelyeket életük végéig kamatoztatni tudnak. A kadétképzés harmadik szintjén, azaz a honvéd középiskolát végzők közül 40 százalék lép be a katonaság kötelékébe. Hozzátette: „A felnőtt korosztályt is folyamatosan megpróbáljuk elérni, mert – a saját tapasztalaton alapúló meggyőződésem szerint is – jó ma magyar katonának lenni. Egy olyan családhoz csatlakozik az, aki vállalja az „angyalbőr” felvételét, ahol igenis figyelnek egymásra, gondoskodnak egymásról. Ahol XXI. századi technológiával találkozik, mert a levetett haditechnikai eszközök helyét a legmodernebbek veszik át. Aki kalandot keres, folyamatos sikerélményre vágyik, az a Magyra Honvédségben megtalálja a helyét.”
Dr. Cser-Palkovics András polgármester elmondta, a katonaváros szerep egy nagyon komplex együttműködést jelent Székesfehérvár és a Magyar Honvédség között. Az itt állomásozó alakulatok igényeit szolgálja az infrastruktúra-fejlesztés, kezdve az óvodáktól az általános és középiskolákon át, igény szerint az egyetemi képzésekig. Az angol kétnyelvű képzések mellett igény van a nemzetközi iskolára is. Ez nyilván a NATO alakulatokban szolgáló katonák, valamint a gazdasági és sportszektorban dolgozó külföldi szakemberek családjai miatt is fontos. Ennek érdekében már tettünk lépéseket, jelenleg az iskolai egyeztetések zajlanak.
Az ipar is csatlakozik azokhoz a modern technológiai eszközökhöz, amelyek jellemzik a haditechnikát. A város azzal segíti az oktatási tevékenységet, hogy a Sörház téri kollégiumot átadta az államnak, hogy a honvédség használja. Ez része annak az infrastruktúra-fejlesztésnek, ami érinti ezt az épületet, valamint a laktanya épületeinek felújítását, új épületek felépítését. Bízom benne, hogy a város segíteni tud a Helyőrségi Klub épületének felújításában is, hiszen arra nagy szükség lenne mind a katonák, mind a civilek közösségének. A legfontosabb területnek azonban én az emberek közötti együttműködést tartom, hogy jó legyen a kapcsolat. Ehhez kell a bizalom a támogató civilek és a biztonságot jelentő katonák között – emelte ki Székesfehérvár polgármestere.
A sajtóbeszélgetésen részt vett Lőrincz Gábor dandártábornok, a székesfehérvári székhelyű MH Szárazföldi Parancsnokság parancsnoka is.
