Ritka jubileumot ünnepel Székesfehérvár sportélete, ugyanis alapításának századik évfordulójához érkezett Székesfehérvár legrégebbi sportegyesülete, a MÁV Előre. Pénteken délutána klub jelenlegi és egykori sportolói gyűltek össze a Kodolányi János Főiskola aulájában. Az ünepségen többek között ott volt Orbán Viktor a klub egykori focistája, Warvasovszky Tihamér polgármester és dr. Cser-Palkovics András országgyűlési képviselő is.
(Fotók: Simon Erika)
Horváth Miklós Csaba a Sportbizottság elnöke méltatta a 100 éves klubbot, majd közösen átadták a Székesfehérvár Sportjáért Díjak a MÁV Előre Sportklubnak. Dévényi Tibor, aki 30 éve elnöke a MÁV Előre SC-nek a "Jó napot, Jó szolgálatot!" mondattal kezdte ünnepi beszédét. Felelevenítette a klub múltját beleértve a 90-es évek elején kezdődött nehézségeket.
Orbán Viktor is régi sportklubos emlékeket elevenített fel, méltatta Dévényi Tibor megszállottságát.
Száz évvel ezelőtt az akkor vidéki kisváros megbecsült polgárainak és kétkezi munkásainak számító Déli Vasút műhelyi alkalmazottak a kor szellemének, divatjának megfelelően sportklubot alapítottak a 1909 májusában. A külső anyagi támogatás nélkül szerénykedő Székesfehérvári Déli Vasúti Testedző Kör 1910-től már, mint „Déli Vasúti Műhelymunkások Testedző Köre” vett részt az ország sporttörténelmének alakításában. A kék-fehér versenyzők dacolva a helyi SZTC (városházi egylet) a SZKATE (kereskedők) és a Székesfehérvári Egyetértés (polgárság) gárdájával a második vonalnak számító Dunántúli bajnokságban indította hamarosan birkózóit, s az országos bajnokságnak részének számító Dunántúli Kerületi Bajnokságban futball csapatát. Az I. Világháború és a trianoni béke után sokasodtak az anyagi és a pályagondok, ez aztán fúzióhoz vezetett a város egyesületeivel. Így 1920. március 11.-ével Székesfehérvári Déli Vasút Előre Testedző Kör néven szerepeltek tovább.
A gazdasági világválság enyhülése, a vasút szerepének megnövekedése, valamint a Déli Vasút államosítása után nemcsak a klub neve változott meg Székesfehérvári MÁV Előre Testedző Kör-re, fokozatosan nőtt a létszáma, szerepe és eredményessége is. 1942-ben nem kevesebb, mint 347-en sportoltak kék-fehér színekben. A II. Világháború után az egyesület munkás jellege miatt városi viszonylatban a legnagyobb támogatást kapta, és egy fél évtizedre Székesfehérvár legeredményesebb és legnagyobb klubja lett. Ez azonban nem tetszett az akkori kommunista vezetésnek, és keleti mintára átszervezték Székesfehérvári Lokomotív Sport Kör néven.
Újjászületését 1957 után az garantálta, hogy a sportkör irányítását végre az anyavállalat, a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat vette át. Az egylet ismét a Székesfehérvári MÁV Előre SC néven szerepelhetett. Hathatós anyagi támogatás révén a kosárlabdázók, a tekézők, az ökölvívók, majd a kézilabdázók és a futballisták is visszaverekedték magukat az ismét országos rendszerű bajnokságok másodosztályaiba. Az íjászok sikerei és országos bajnoki címei, a kézilabdázók NB I-s szereplése, majd a labdarúgók NB II -s, NB I B-s és NB I -s bravúrjai – tán ezt a néhány évet kell a klub legeredményesebb időszakának tekinteni – az egész ország sportközvéleményének szimpátiáját is kivívták. Aztán az 1990-es években, a rendszerváltást követően azonban már jószerével nem is a jobb eredményekért indulnak harcba, hanem a puszta túlélésért küzdöttek.
Székesfehérvár jelenleg legrégibb, működő klubja az új kihívások csatáját is eredményesen vívta meg. El kellett ugyan engednie többek között a kézilabdások és a futballisták szakosztályait, de jöttek a röplabdások, majd az asztali labdarúgók. Így érkezett el a jubileumi esztendő, a klub fennállásának 100. évfordulója. Tekintve a szétforgácsolt, tönkretett és eltüntetett országos hírű vasutas egyesületeket, s egykori nagyegyesületek napjainkban végig követhető agonizálását, a klub élén nem kevesebb, mint harminc esztendeje álló Dévényi Tibor elnök által kitűnően irányított MÁV Előre fennállása, működése, sőt javuló eredményei ritkaságszámba mennek.
Csak az utolsó tíz évben a röplabdás női gárda bejutott az NB I-be, majd az extraliga mezőnyébe, az asztali labdarúgók csapata ugyancsak megfordult az NB I-ben, a sakkcsapat stabilizálta helyét az NB II-ben, s közben az egyesület válogatottjainak száma tíz fővel, az országos bajnokságokon nyert aranyérmeinek száma pedig néggyel növekedett.