„Székesfehérvár reziliens város 2030” - szakmai program

Megtörténik a város rugalmas reagálóképességének kialakítása, megőrzése, működtetése.

A Városháza Dísztermében rendezett hétfői szakmai programon a világjárvány okozta kihívások, kockázatok kezeléséről, a váratlan eseményekre való felkészülés stratégiájának kidolgozásáról volt szó. A stratégia elkészítésével Székesfehérvár lehet az első magyar település, amely ilyen dokumentumot alkot.

A Prosperis Alba Kutatóközpont és a Titkok Háza Tudományos Élményközpont szakmai workshopjának adott otthont hétfőn délután a Városháza Díszterme. A központi kérdés a reziliencia volt. Székesfehérvár célja, hogy a helyi közszolgálati, oktatási, szociális intézményekkel, gazdasági szereplőkkel, civil szervezetekkel közösen alkossa meg a város a rugalmas reagálóképesség kialakítását, megőrzését szolgáló stratégiát.

„Ez a tanulmány képes és kész lesz arra, hogyha újra rendkívüli helyzet történik, akkor sokkal tudatosabban tudjunk lépni, mert van mihez nyúlni a lépések tervezéséhez.” – mondta köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András. A polgármester kiemelte a stratégia fontosságát, hiszen újabb és újabb kihívásokat állít elénk az élet, és bizonyos esetekben – utalva a világjárvány egymást követő hullámaira – még egyszer már nem lehet a meglepetés erejére hivatkozni. A közösség tapasztalatait összegyűjtve, elemezve megszületik majd egy rendkívüli esetekben alapot nyújtó, jól alkalmazható dokumentum, amely alapján a város vezetése felkészülhet, és felkészítheti a helyi közösséget ilyen helyzetekre.

Csanády László, a Prosperis Alba Kutatóközpont ügyvezetője szólt arról a speciális élethelyzetről, amely jellemzi másfél éve életünket. A helyi közösségeket számtalan olyan külső hatás éri, melyre közösségi szintű választ kell adni, legyen szó akár biológiai vírusról, számítógépes kártevőkről, váratlan környezeti hatásról, ipari katasztrófáról, vagy éppen gazdasági krízisről. A rezilienciát korábban leginkább „ellenállóképességnek” fordították, a természeti és humán eredetű káros behatásokkal, változásokkal szembeni tűrőképesség, helyreállási képesség értelmében.

Domokos Tamás, a Kodolányi János Egyetem docense Kockázatok, kihívások Covidworldben címmel tartott előadásában jól megfigyelhetőnek nevezte azokat a ciklikusan visszatérő eseményeket, amelyekkel meg kell küzdenie egy-egy közösségnek. Példaként összehasonlította az 1920-as éveket és a mostani járványidőszakot. Mint mondta, a reziliencia két alapvető aspektusa az elérhető emberi-gazdasági-környezeti erőforrások és az adaptációs képesség. Lehetnek olyan rugalmasan reagáló közösségek, amelyek ugyan kevés erőforrással rendelkeznek, de adaptív képességük magas, és olyan közösségek is lehetnek reziliensek, amelyeknek alacsony az adaptációs képessége, de erőforrásaik bősége kiegyenlíti az alkalmazkodási képesség hiányát. Az elmúlt évek eseményei rávilágítottak arra, hogy hosszú távon csak azok a városok lehetnek sikeresek, amelyek a fenti kérdésekről tudatos stratégia mentén gondolkodnak. Székesfehérvár közössége ilyen.

A stratégia elkészítésével Székesfehérvár lehet az első magyar település, amely ilyen dokumentumot alkot, hangsúlyozta Mahler Balázs, aki a stratégia megalkotásának folyamatát ismertette. A szakértő fontosnak nevezte a felek közötti párbeszédet, a kapcsolatrendszert és a közös megegyezésen alapuló távlati cél meghatározását. Ennek köszönhetően megtörténik a város rugalmas reagálóképességének kialakítása, megőrzése, működtetése.