Őszi vérfű teljes virágzásban a Demkóhegyen.
Az északon és délen a komáromi- és veszprémi vasút, nyugaton pedig az elkerülő út által bezárt Alsóvárosi-rét jelenleg nagyrészt kaszáló, a közeljövőben ez lesz a színhelye a „Fehérvár Tüdeje” nevű erdősítési és parkosítási programnak. A rét legértékesebb része a demkóhegyi, a veszprémi vasút, elkerülő út, Aszalvölgyi-árok és Székely utca által bezárt délnyugati sarok, ahol nagyon érdekes rovarfajok kerültek elő a közelmúltban.
A város délnyugati része, a Maroshegy, a Demkóhegy és a Rádiótelep például sok helyen olyan fajok menedéke, melyek jelenléte egy százezres nagyvárosban igazi különlegesség.
A fűzfákkal tarkított, néhol mélyebb fekvésű, belvízre hajlamos kaszálórét jellegzetes növénye a nyár közepétől szeptemberig borvörös virágzattal pompázó őszi vérfű. Ez a kizárólagos tápnövénye két védett, közösségi jelentőségű, Natura 2000-es jelölőfaj lepkének, a sötétaljú hangyaboglárkának és a vérfű-hangyaboglárkának. A július-augusztus során rajzó kis lepkék a vérfű virágzatába petéznek, a kikelő lárva a virágzatban fejlődik, majd egy bizonyos kor után kirágja magát és selyemfonálon a földre ereszkedik. Itt az élelmet kereső bütyköshangyák találnak rá, a bolyba viszik, ahol a hernyó illatanyagával és az általa termelt mézharmattal megtéveszti, „elcsábítja” a hangyákat.
A két lepkeritkaság őszi vérfű virágzatán: sötétaljú- (balra) és vérfű-hangyaboglárka (jobbra).
A hangyaboly védelmében vészeli át a telet, ott bábozódik be és a következő nyáron az őszi vérfű virágzása idején onnan repül ki a kifejlett lepke. A Demkóhegy keleti oldalán, a Borszéki út mellett ugyancsak vérfüves kaszálórétet találunk, ahol a két lepkeritkaságnak szintén népes állománya él. Kulcsfontosságú ezeken a réteken a gyepgazdálkodás időzítése, hiszen a teljes lepkeállomány kipusztul, ha a rajzás idején a vérfüvet lekaszálják és nincs hova petézni.
Erre minden fehérvári büszke lehet... Vitézkosbor Székesfehérvár belterületén.
A Borszéki úti rét nem csak a hangyaboglárkák miatt fontos. Magasabb részein szép állapotú löszgyepeket, míg a vasút oldalában a hajdani anyagnyerő gödrökben orchideás láprétet találunk. Szinte a Sóstó melletti orchideaélőhely kicsinyített mása ez: ugyanúgy az egykori földmunka (vasúti töltés építése) nyomán telepedtek meg ezek a védett növények, mint a hajdani fehérvári homokbányában. Eddig három védett orchidea jelenlétéről tudunk, ezek az agárkosbor, a vitézkosbor és a poloskaszagú kosbor.
Ez a csodaszép maroshegyi tölgyes védett virágok élőhelye.
A Maroshegy Fehérvár legzöldebb városrésze, ahol számos helyen színesítik az utcákat kisebb-nagyobb gyepfoltok, erdősítések. A legérdekesebb kis oázis a Zágon utcában van, ahol egymás mellett találunk egy töredékére zsugorodott, „Ősmocsárnak” is nevezett nádast és egy tölgyerdőt. A tölgyes fő értéke két védett orchidea, a vitézkosbor és a fehér madársisak. Emellett az erdőcske gazdag madárvilág otthona is, többek között sárgarigó, erdei pinty, fülemüle, barátposzáta és széncinege énekében gyönyörködhetünk tavasszal.
A „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány kezdeményezte a három terület helyi védelmét. A demkóhegyi védett területek nagyban emelnék a szomszédba tervezett erdő értékét, növelnék a hely változatosságát, turisztikai vonzerejét. Mindhárom védelemre érdemes terület esetében fontos az értékek bemutatása. Néhány információs táblával szép tanösvényeket lehetne itt kialakítani, közelebb hozva a városlakókhoz a természetet. A Demkóhegyen 2017. augusztus 1-én hagyományteremtő céllal Boglárka-napi lepketúrát szervezünk, ahol az érdeklődők a lepkéken kívül a rétek más érdekességeivel is megismerkedhetnek.
