Székesfehérvár is részt vett a Pálos települések találkozóján

Városunkban az 1700-as évek végén tevékenykedtek, a hatosztályos gimnáziumban (mai ciszterci) tanított többek között Virág Benedek pálos szerzetes is. Az országos találkozón Székesfehérvárt Deák Lajosné, a család- és nemzetpolitikai ügyek tanácsnoka képviselte.

A székesfehérvári Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom, közismert nevén a ciszter templom és a hatosztályos gimnázium néhány éven át a pálosok fenntartásában működött az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején. „A jezsuiták székesfehérvári hatosztályos gimnáziumát 1776 őszén vették át a pálosok, és egy év múlva be is iktatták őket a rendház és a templom birtokába is. Anyagi támaszául a vértesacsai és alcsúti birtokok számítottak. A feloszlatást követő években engedéllyel még néhány pálos tanított a gimnáziumban, így Virág Benedek is. 1813-ban a rendházat, a templomot és az iskolát a ciszterciek vették át.” – olvasható Gyéressy Béla Ágoston OSPPE: Documenta Artis Paulinorum. A magyar rendtartomány kolostorai című művében.

Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend – a Magyar Pálos Rend – megszervezőjének Esztergomi Boldog Özsébet tekintik. A mohácsi vészig kb. 100, a török kiűzését követően 12 kolostora működött a pálos rendnek. Jelenleg csak néhány templom áll. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb kutatása 2021-ben kezdődött Zalacsány-Örvényeshegyen, a Pálos Emlékhelyen, ahol jelenleg is zajlanak az egykori rendház feltárási munkái.

A XI. Pálos Települések Országos Találkozójának központi helyszíne volt Örvényeshegy, ahol az egykori Pálos Kolostor emlékére szabadtéri szentmisét tartottak. Az országos találkozóra határon innen és túlról 28 olyan településről érkeztek delegációka, ahol egykor volt, vagy ma is megtalálható a rend. Székesfehérvárt Deák Lajosné, a család- és nemzetpolitikai ügyek tanácsnoka képviselte.