-
Fehérvári orvosokra szavazhatunk
Hatvanhárom székesfehérvári orvos neve szerepel az idei Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj várományosai között. Arról, hogy ki kaphatja meg a rangos elismerést, a szakmai zsűri mellett a fehérváriak is dönthetnek. A szavazás március 16-ig tart, s a díj oldalán nyomon követhető a szavazás legfrissebb állása.
2026.03.16. -
Tisztelgés a hősök előtt
A Városház téren utcaszínházi előadással, koszorúzással, József-napi vásárral, flashmobbal, a Zichy ligetben pedig huszártáborral idézték meg a forradalmi hangulatot március 15-én Székesfehérváron. Az ünnepi programok délután folytatódnak a Városház téren és a Zichy ligetben is.
2026.03.15. -
Diplomaosztó a Kodolányin
Diplomaosztó ünnepséget rendezett a Kodolányi János Egyetem. Ebben az esztendőben háromszáz hallgató vehette át diplomáját.
2026.03.13. -
Magyarországnak igaza lesz?
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettessel, Székesfehérvár országgyűlési képviselőjével beszélgetett a MCC Székesfehérvári Képzési Központjának legutóbbi ismeretterjesztő programján.
2026.03.13.
Székesfehérvár felsőházi képviselőjének, dr. Kaltenecker Viktornak állítottak emléktáblát a Várkörúton
„Egy olyan személy emléktábláját avathatjuk ma fel, aki nagyon sokat tett Székesfehérvár közösségéért az 1920-as, 1930-as években, akkor, amikor a város az egyik aranykorát élte. A város közösségének kötelessége emlékezni és emlékeztetni az ilyen jeles polgárokra, vezetőkre.” – fogalmazott köszöntőjében Lehrner Zsolt. Székesfehérvár alpolgármestere felidézte, „alulról jövő kezdeményezésként” valósulhatott meg az emléktábla, dr. Erdei Mihályné Révy Katalin, Dr. Kaltenecker Viktor unokája nagyjából egy évvel ezelőtt kereste meg az önkormányzatot annak érdekében, hogy – a város 1930-as években létrejött sugárútján – a Várkörúton lévő, egykor a család tulajdonában álló épület kerítésén emléktábla örökítse meg Kaltenecker Viktor munkásságát. Lehrner Zsolt beszédében megköszönte a családtagok aktív hozzájárulását és támogatását.

Mint elhangzott, Székesfehérvár Önkormányzatának Közgyűlése a nyár közepén döntött arról, hogy Nyakas Pál kőfaragó mester terve alapján köztéri alkotás állításával kíván megemlékezni Dr. Kaltenecker Viktor ügyvédről, a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara elnökéről, az Országgyűlés felsőházának Székesfehérvárt képviselő tagjáról.
Az emléktáblát kedden délután a család képviseletében dr. Erdei Mihályné Révy Katalin, Székesfehérvár Önkormányzatának nevében pedig dr. Cser-Palkovics András polgármester és Lehrner Zsolt alpolgármester avatta fel.
Dr. Kaltenecker Viktor munkásságáról unokája, dr. Erdei Mihályné Révy Katalin beszélt az ünnepségen megjelenteknek. Felidézte, a család a 18. század végén Bajorországból költözött Magyarországra, a 19. század elején már bizonyítottan Székesfehérváron éltek, sok más németajkú polgárhoz hasonlóan ők is elmagyarosodtak és a város megbecsült polgáraivá váltak. Dr. Kaltenecker Viktor 1879. január 29-én Székesfehérváron született, Kaltenecker Márton és Schlammadinger Mária gyermekeként. Jogi tanulmányait Budapesten, külföldi tanulmányait Genfben végezte. Önkéntes katonai szolgálatát a 3. számú tiroli vadászezredben töltötte le. Ezt követően dr. Szabady József fehérvári ügyvédnél volt jelölt, 1904-ben már ügyvédként említik. Az I. világháborúban is részt vett.

Dr. Kaltenecker Viktor személye a két világháború közötti időszakban a városvezetés meghatározó köréhez tartozott, közéleti tevékenysége rendkívül szerteágazó volt.
1920-tól a város tiszteletbeli tiszti főügyésze, 1934-ben a Fejér Vármegyei Ügyvédi Kamara elnökévé választották. 1928 és 1944 között, tizenhat éven át volt Székesfehérvár képviselője a Parlament felsőházában. A korban elfogadott és elvárt módon a városi civilszervezetek munkájában is részt vett, így a Székesfehérvári Zenekedvelők Egyesületének alelnöke, majd elnöke, a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara elnöke is volt.
Visszaemlékezések szerint 1944 őszén Dr. Kaltenecker Viktort is letartóztatták a nyilasok és Velencére internálták több városi polgárral és dr. Kenessey Gyula főszolgabíróval együtt, majd a felsőház elnökének – gróf Széchenyi Bertalannak – a közbenjárására szabadult. A II. világháborút követően is ügyvédként praktizált. Székesfehérváron hunyt el 1950. november 19-én, sírja a Hosszútemetőben található.