A GINOP, azaz a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program olyan operatív program, amely a magyar kormány és az EU által közösen elfogadott célokat támogat, és ezek elérésére pályázatokat ír ki. E program legfontosabb célja a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztése és növekedésének elősegítése. Ezt kiegészítő cél a foglalkoztatás bővítése versenyképes munkahelyek létrehozásának segítésével.
„A fejlesztési források felhasználása új szakaszba, mintegy mérföldkőhöz ért. Az 1300 milliárd forintos rendelkezésre álló összegnek egy részét célzottan a megyék kapják meg előre meghatározott összegben, míg a másik felét a megyei jogú városok. Ebből Fejér megye 36,1 milliárd forintot kap a következő évek folyamán, míg a két megyei jogú város Székesfehérvár 18,6 milliárd forintot, Dunaújváros pedig 9,6 milliárd forintot.” – mondta el Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára, aki hozzátette: „a GINOP keretében Fejér megyében a mai napig 430 nyertes pályázat van a kis- és középvállalkozások között, akik számára ez összesen több mint 33 milliárd forintot jelent, míg Székesfehérváron további 160 sikeres pályázót hirdettek ki további 11,5 milliárd forint értékű támogatási összeggel.”
Fehérváron ülésezett a GINOP Monitoring Bizottság
Az államtitkár szólt arról is, hogy a 12 milliárd forinton felül, amelyek európai uniós és hazai kormányzati társfinanszírozásban állnak rendelkezésre, vannak csak teljesen tisztán kormányzati támogatásból megvalósuló fejlesztések a megye és a megyei jogú városok területén. Ebből kimagaslik a Modern Városok Program, így azokat a hiátusokat, amiket az uniós források, vagy egyéb fejlesztési források nem tesznek lehetővé, ki tudja egészíteni.
Fejér megye és Székesfehérvár vonatkozásában beszélt arról a sajátos helyzetről, miszerint a foglalkoztatás tekintetében a munkaerőhiány problémájával kell megküzdeni. Mint mondta, bízik abban, hogy ezt a helyzetet e források bevonásával is kezelni lehet a következő időszakban.
Újítás, hogy amennyiben a nyertes pályázókkal a szerződéskötések a kormány részéről megtörténnek, akkor a kivitelezésekhez szükséges teljes összeget meg fogják kapni a települések. Így a vállalkozókat, alvállalkozókat ki fogják tudni majd fizetni. A másik pedig, hogy ezek a beruházások számos engedélyeztetési eljárást kívánnak meg, amik a kormányhivatalokon keresztül kiemelt ügyrendben kerülnek majd elbírálásra, így a forrásokat sokkal hatékonyabban és gyorsabban, valamint olcsóbban tudják majd felhasználni.
Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András megköszönte, hogy a GINOP soros ülését városunkban tartja, amely nagyon fontos ablaka a fejlesztéspolitikának. Kiemelte, az uniós források felhasználása, a gazdaságfejlesztés 60%-a ezen a területen kerül elköltésre. S ez a fenntarthatóság és a fejlődés érdekében így van jól. Majd elmondta, a TOP és a GINOP források egymást tudják erősíteni, s mindkettő akkor fog jól működni, hogyha a másik jól működik. Ezért jó, hogy ezek államtitkársági szinten egy kézben vannak. Hangsúlyozta, hogy kiváló együttműködés volt jellemző az Államtitkársággal akár a tervezési időszakban, akár most a végrehajtási időszakban is.
„2010-től, azaz a Szent István király alkotta megyerendszer megerősítésétől kezdve Fejér megye – civilek, egyházak, intézmények bevonásával - létrehozott egy fejlesztési tervet. A kistelepülések pályázatainak kezelésére létrehoztak egy céget, így a 108 fejér megyei település és a két megyei jogú város közös koncepciót alakított ki a források egymásra épülő felhasználásáról.” – tájékoztatott dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, aki hozzátette, a gazdasági mutatók terén kedvező helyzetben van a megye. 2016 év elejére – a fővárost nem számítva – az egy főre jutó vásárlóerő, valamint a bruttó átlagkereset terén a megyék rangsorában első helyen állunk, míg az egy főre eső GDP országosan a megyék rangsorában a harmadik helyen áll Fejér megye.
dr. Molnár Krisztián beszélt a megye „kétarcúságáról” is. Elmondta, hogy vannak nagyon fejlett részek északon, míg Fejér megye déli része elmaradottabb. Így, mint mondta, szükséges a megye déli részének specifikus felzárkóztatása az északi fejlesztésekkel párhuzamosan.
