Szalontüdő Kocsis Balázs-módra

A paraszti kultúrában a disznóölés a négy-öt éhgyomorra küldött szilvapálinka mellett szinte elképzelhetetlen volt a hagymás sült vér, a fortyogó vesevelő és a fazékból kidagadó tüdő nélkül. A régi öregeknek, pláne ha túlélték a háborút, a malac minden egyes, most már sokszor kidobásra ítélt részére volt valamilyen receptje.
2014.03.13. 13:55 |
A paraszti kultúrában a disznóölés a négy-öt éhgyomorra küldött szilvapálinka mellett szinte elképzelhetetlen volt a hagymás sült vér, a fortyogó vesevelő és a fazékból kidagadó tüdő nélkül. A régi öregeknek, pláne ha túlélték a háborút, a malac minden egyes, most már sokszor kidobásra ítélt részére volt valamilyen receptje.
KÉPGALÉRIA - Kocsis Balázs szalontüdőt főz
Kocsis Balázs szobrász nemcsak a kővel és a fémmel, hanem a fakanállal is rutinosan bánik. Az egyik nagy kedvence az enyhén pikáns szalontüdő házi zsemlegombóccal. Elkészítésére minden alkalommal a feleségével közösen vállalkoznak, folyamatos szellőztetés és füstölőgyújtás mellett...„Nagyanyám annak idején szalontüdőt meg tüdőlevest is készített, de neki még az avas olajra is volt három jó receptje. Azóta a tüdő kiment a divatból. Évekig még csak rá sem gondoltam. Aztán egyszer a nejemmel kutyát sétáltattunk a Sóstón. Megláttam a Vadibolya étterem előtt egy nagy táblán a házias ízek feliratot. Na mondom, én most egy kis szalontüdőt ennék. Persze nem volt. Már elindultam kifele, amikor az ízig-vérig gáláns vendéglátós elkérte a telefonszámomat, és megígérte, ha tud szerezni tüdőt, felhív. Utána kimentünk az egyik bevásárlóközpontba. Láttam a húspultban szívet is, tüdőt is, aminek borzasztóan megörültem. Délután főztem egy jó adag szalontüdőt. Három napja már ezt ebédeltem, mikor csörgött a telefon: van szalontüdő! Az egészet már a hátam közepére kívántam, de az egyik barátommal mégis kimentem, és ettem egy tányérral – mesélte Balázs, majd fordult egyet, és a következő pillanatban az addig a mosogatóban, egy tál vízben úszkáló nyelv, tüdő és szív három egész fej hagyma, fokhagyma, babérlevél és némi bors társaságában már a fazékban fortyogott vidáman.
Két órányi fődögélés után a tüdő – mint az alien a harmadik típusú találkozásokban – megdagadva úszkált a víz tetején. A felszabaduló vérillatú gőz már bejárta a kisplasztikákkal teli lakást, ezért Balázs felesége ablakot nyitott, füstölőt gyújtott, hogy az érzékenyebb gyomrúak jobban bírják. Közben félvállról kedvesen megjegyezte: „Te Balázs, ez mindjárt kifut!” Balázs egy kicsit lejjebb vette a lángot, bár ahogyan ő fogalmazott, a nejével ellentétben lobogva szeret főzni. Közben a kupica házi diópálinka mellé előkerült a bicskagyűjtemény egy darabja is, amivel úgy lehetett a vöröshagymát aprítani, mintha vajban forgatták volna.
A spájzból Balázs előkapta a magas szélű serpenyőt, majd pár pillanat múlva a sercegő hagymás-lisztes rántás mellett a cukor pirult. Az aranybarna karamell és a hagymaszeletek egy külön lábasban, egy liternyi főzővízben egyesültek.„A tüdő főzővízéből készül a mártás leve, mert a csapvízhez képest a végén sokkal jobban kihozza az ízeket” – magyarázta tudományos részletességgel a szobrász, aki egy kis mustárral, reszelt citromhéjjal és borssal dobta fel az alkalmi frigyet. Pár percen belül a belsőségek is megpuhultak, így indulhatott a bicskás szeletelés! Ezek a darabok is belekerültek a fazékba, amiből már csak a tejfölös habarás hiányzott. Épp, hogy egyet rottyant a mártás, máris lehetett az elégedetten gőzölgő, házi zöldfűszeres zsemlegombóccal tálalni! Balázs a végén csendben megjegyezte, hogy a neje bottal nem piszkálná meg az ilyeneket, de azért a fűszeres zsemlegombócot mindig ő készíti...
Hozzávalók tíz személyre:
 
A főzőlébe:
 
1 kg disznótüdő
 
1 kg szív és nyelv vegyesen
 
3 egész fej hagyma
 
2 egész babérlevél
 
4-5 liter víz
 
ízlés szerint bors, fokhagyma, só
 
A mártáshoz:
 
1 liter főzőlé
 
2 fej vöröshagyma
 
libazsír a pirításhoz
 
1 pohár tejföl és liszt a habaráshoz
 
ízlés szerint citromhéj, mustár, bors

Kultúra

  1. Fivérek a Díszudvaron

    A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.

    2026.08.22.
  2. A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep

    A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon. 

    2026.08.21.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.