Szabó József János hadtörténész munkáját mutatták be a Királykút Emlékházban

A szerző elmondta, hogy Székelyföld körkörös erődítése nem szakítható ki abból a nagy országerődítési munkálatokból, amelyet a két világháború közötti időszakban a magyar hadvezetés végzett. Az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített magyar erődvonal a háború kezdetére torzó maradt, mert a déli szárnyán ott volt a székelyek földje sérülékenyen körbezárva az ellenséges Romániával. Mindössze egy 70 kilométer széles „híd” kötötte össze az ország nagyobbik részével, ami igen messze volt. Erődíteni kellett tehát, mert aki gyenge, az erődítéssel teszi biztonságosabbá otthonát. Pedig a magyar politika erősnek érezte magát, mert támadó akciókat tervezett, de gyenge is volt, mert erődített.

A szerző korábban az Árpád-vonalat térképezte fel, ami az egyetlen olyan erődrendszer volt a második világháborús Európában, amit csak megkerülni tudott az ellenség, de áttörni nem. Az Árpád-vonal kutatása során számos olyan forrás került a szerző kezébe, ami nem tartozott szorosan a nagy erődvonal történetéhez, hanem Székelyföld körkörös erődítésére vonatkozott, így keletkezett az új könyv anyaga.