2. Közélet

Szabó József János hadtörténész munkáját mutatták be a Királykút Emlékházban

Dr. Szabó József János több mint egy évtizede kutatja Európa XX. századi ország- erődítéseit. Legújabb könyvében - Székelyföld körkörös erődítése 1940-44 - a második bécsi döntés utáni négy esztendő történései közül Székelyföld katonai védelemre való felkészítését vizsgálja. Munkája a 2002-ben megjelent Árpád-vonal című könyv a folytatása, a könyvet csütörtökön mutatták be a Királykút Emlékházban.
2014.12.18. 13:20 |
Dr. Szabó József János hadtörténészként több mint egy évtizede kutatja Európa XX. századi országerődítéseit. Legújabb könyvében - Székelyföld körkörös erődítése 1940-44 - a második bécsi döntés utáni négy esztendő történései közül Székelyföld katonai védelemre való felkészítését vizsgálja. Munkája a 2002-ben megjelent Árpád-vonal című könyv a folytatása, a könyvet csütörtökön mutatták be a Királykút Emlékházban.
A szerző elmondta, hogy Székelyföld körkörös erődítése nem szakítható ki abból a nagy országerődítési munkálatokból, amelyet a két világháború közötti időszakban a magyar hadvezetés végzett. Az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített magyar erődvonal a háború kezdetére torzó maradt, mert a déli szárnyán ott volt a székelyek földje sérülékenyen körbezárva az ellenséges Romániával. Mindössze egy 70 kilométer széles „híd” kötötte össze az ország nagyobbik részével, ami igen messze volt. Erődíteni kellett tehát, mert aki gyenge, az erődítéssel teszi biztonságosabbá otthonát. Pedig a magyar politika erősnek érezte magát, mert támadó akciókat tervezett, de gyenge is volt, mert erődített.
A szerző korábban az Árpád-vonalat térképezte fel, ami az egyetlen olyan erődrendszer volt a második világháborús Európában, amit csak megkerülni tudott az ellenség, de áttörni nem. Az Árpád-vonal kutatása során számos olyan forrás került a szerző kezébe, ami nem tartozott szorosan a nagy erődvonal történetéhez, hanem Székelyföld körkörös erődítésére vonatkozott, így keletkezett az új könyv anyaga.
 

Közélet

Összes

  1. Közgyűlési összefoglaló

    Elfogadták a tavalyi esztendő zárszámadását és a város gazdasági társaságainak beszámolóit is a 2025-ös gazdasági évről. Döntöttek kettő óvoda igazgatójáról, belvárosi társasházak tetőfelújításához nyújtandó támogatásról és arról is, hogy a belvárosi teraszokon hangosítás nélküli élőzenés programokat is lehet tartani hétvégén. Az ülésen utak és intézmények felújítására is írtak ki közbeszerzési eljárásokat.

    2026.05.22.

  2. Idén is átadták az Aranyember-díjakat

    Az Aranyember-díj odaítéléséről tizenegyedik alkalommal döntött a Tarsoly Ifjúságért Egyesület által megbízott Aranyember-díj Bizottság. A kitüntetést évente azok a Fejér vármegyéhez kötődő polgárok és közösségek nyerhetik el, akik/amelyek a szakterületükön kimagasló munkát végeznek Székesfehérvárért és az itt élőkért, szemléletüket, értékrendjüket meghatározza a nyitottság.

    2026.05.22.

  3. Aranyember díjátadó

    Átadták az Aranyember-díjakat. Ebben az esztendőben, Nagy Judit, a Szabad Színház művészeti vezetője, rendezője, Tarsoly Péter az Óbudai Egyetem tanára, földmérő mérnök, geoinformatikai szakmérnök, A Fehérvári Heti Betevő, az évek óta töretlen lendülettel, önkéntes segítőkkel végzett munkájáért, és Posztumusz Zágoni Erzsébet újságíró részesült az elismerésben, amelyet fia Pallós István vett át.

    2026.05.22.

  4. Vándorgyűlés a Táncházban

    Érdekes és előremutató előadások várták az érdeklődőket a Népművelők 42. Vándorgyűlésén a székesfehérvári Táncházban. A Vándorgyűlés eredetileg három napos lett volna, azonban a pénteki programnap elmarad.

    2026.05.21.