-
Szent István Városa
Augusztus 20-án, Szent István napján jelentette be dr. Cser-Palkovics András polgármester azt a városfejlesztési programot, amely a 2038-ig tartó időszakra megalapozza Székesfehérvár fejlődését. Ma, Szent Imre ünnepén pedig a városvezető a közösségi oldalán meghirdette a Szent István Városa Program társadalmi egyeztetését.
2026.11.05. -
Jövőbe mutató tudományos kutatások
A Magyar Tudomány Ünnepéhez is kapcsolódva, 21. alkalommal rendezte meg az AIS-t, az Alkalmazott Informatikai és Kapcsolódó Területek Szimpóziumot az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara. A nemzetközi konferencia célja, hogy az egyetemi kutatók, hallgatók, illetve a külföldi vendégek és az ipar résztvevői tudományos kapcsolatokat alakíthassanak ki egymással.
2026.11.05. -
Női vállalkozók szakmai fóruma
Hogyan szerezzünk új ügyfeleket? Hogyan lehet egy szakmai ismeretségből mindenki számára előnyös együttműködés? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok a női vállalkozók, akik részt vettek a Fejér Megyei Önkormányzat szakmai fórumán a Megyeházán.
2026.11.05. -
A cél várólisták csökkentése
Október közepén elindult az Egészségügyi Minisztérium várólista-csökkentő programja, amely összesen több mint 21 milliárd forintból valósul meg. A program első szakasza a csípő- és térdprotézis-műtétekre vonatkozik.
2026.11.05.
Szabó József János hadtörténész munkáját mutatták be a Királykút Emlékházban
Dr. Szabó József János több mint egy évtizede kutatja Európa XX. századi ország- erődítéseit. Legújabb könyvében - Székelyföld körkörös erődítése 1940-44 - a második bécsi döntés utáni négy esztendő történései közül Székelyföld katonai védelemre való felkészítését vizsgálja. Munkája a 2002-ben megjelent Árpád-vonal című könyv a folytatása, a könyvet csütörtökön mutatták be a Királykút Emlékházban.
2014.12.18. 13:20 |
Dr. Szabó József János hadtörténészként több mint egy évtizede kutatja Európa XX. századi országerődítéseit. Legújabb könyvében - Székelyföld körkörös erődítése 1940-44 - a második bécsi döntés utáni négy esztendő történései közül Székelyföld katonai védelemre való felkészítését vizsgálja. Munkája a 2002-ben megjelent Árpád-vonal című könyv a folytatása, a könyvet csütörtökön mutatták be a Királykút Emlékházban.

A szerző elmondta, hogy Székelyföld körkörös erődítése nem szakítható ki abból a nagy országerődítési munkálatokból, amelyet a két világháború közötti időszakban a magyar hadvezetés végzett. Az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített magyar erődvonal a háború kezdetére torzó maradt, mert a déli szárnyán ott volt a székelyek földje sérülékenyen körbezárva az ellenséges Romániával. Mindössze egy 70 kilométer széles „híd” kötötte össze az ország nagyobbik részével, ami igen messze volt. Erődíteni kellett tehát, mert aki gyenge, az erődítéssel teszi biztonságosabbá otthonát. Pedig a magyar politika erősnek érezte magát, mert támadó akciókat tervezett, de gyenge is volt, mert erődített.

A szerző korábban az Árpád-vonalat térképezte fel, ami az egyetlen olyan erődrendszer volt a második világháborús Európában, amit csak megkerülni tudott az ellenség, de áttörni nem. Az Árpád-vonal kutatása során számos olyan forrás került a szerző kezébe, ami nem tartozott szorosan a nagy erődvonal történetéhez, hanem Székelyföld körkörös erődítésére vonatkozott, így keletkezett az új könyv anyaga.