2. Közélet

Szabó József János hadtörténész munkáját mutatták be a Királykút Emlékházban

Dr. Szabó József János több mint egy évtizede kutatja Európa XX. századi ország- erődítéseit. Legújabb könyvében - Székelyföld körkörös erődítése 1940-44 - a második bécsi döntés utáni négy esztendő történései közül Székelyföld katonai védelemre való felkészítését vizsgálja. Munkája a 2002-ben megjelent Árpád-vonal című könyv a folytatása, a könyvet csütörtökön mutatták be a Királykút Emlékházban.
2014.12.18. 13:20 |
Dr. Szabó József János hadtörténészként több mint egy évtizede kutatja Európa XX. századi országerődítéseit. Legújabb könyvében - Székelyföld körkörös erődítése 1940-44 - a második bécsi döntés utáni négy esztendő történései közül Székelyföld katonai védelemre való felkészítését vizsgálja. Munkája a 2002-ben megjelent Árpád-vonal című könyv a folytatása, a könyvet csütörtökön mutatták be a Királykút Emlékházban.
A szerző elmondta, hogy Székelyföld körkörös erődítése nem szakítható ki abból a nagy országerődítési munkálatokból, amelyet a két világháború közötti időszakban a magyar hadvezetés végzett. Az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített magyar erődvonal a háború kezdetére torzó maradt, mert a déli szárnyán ott volt a székelyek földje sérülékenyen körbezárva az ellenséges Romániával. Mindössze egy 70 kilométer széles „híd” kötötte össze az ország nagyobbik részével, ami igen messze volt. Erődíteni kellett tehát, mert aki gyenge, az erődítéssel teszi biztonságosabbá otthonát. Pedig a magyar politika erősnek érezte magát, mert támadó akciókat tervezett, de gyenge is volt, mert erődített.
A szerző korábban az Árpád-vonalat térképezte fel, ami az egyetlen olyan erődrendszer volt a második világháborús Európában, amit csak megkerülni tudott az ellenség, de áttörni nem. Az Árpád-vonal kutatása során számos olyan forrás került a szerző kezébe, ami nem tartozott szorosan a nagy erődvonal történetéhez, hanem Székelyföld körkörös erődítésére vonatkozott, így keletkezett az új könyv anyaga.
 

Közélet

Összes

  1. 121 éve született Romhányi

    Dr. Romhányi György professzor születésének 121. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Székesfehérváron. A résztvevők megkoszorúzták az Oskola utcában található Romhányi-emléktáblát, majd a Hiemer-házban az emlékülés keretében adták át a 2025. és 2026. évi Romhányi Díjat.

    2026.09.14.

  2. Fehérvár legyen az ország mintavárosa – szakmai fórum és közösségi tervezés

    A 2038-as Szent István Emlékévhez is kapcsolódik az a nagyszabású vízió, amely Székesfehérvár európai szintű versenyképességének további erősítését célozza. A stratégiát a helyi közösségek bevonásával szeretnék megvalósítani, így várhatóan októberben megkezdődik a program társadalmasítása. 

    2026.09.14.

  3. Romhányi Györgyre emlékeztek

    Romhányi Györgyre emlékeztek a pályatársak az Oskola utcai emléktáblánál. A koszorúzást tudományos rendezvény és ünnepélyes díjátadó követte a Hiemer-házban.

    2026.09.15.

  4. Fehérvár a következő évtizedben

    Hazánkban a megyei jogú városok között Székesfehérváron a legjobb élni, legalábbis az Egyensúly Intézet elmúlt három évben végzett felmérései szerint. A szervezet most egy Kelet-közép európai összehasonlítást is készített.

    2026.09.14.