-
Szenior orvosok XXII. ünnepsége
2005-ben a neves fehérvári kardiológus, dr. Altorjay András kezdeményezésére rendezték meg először a Szenior Orvosok Találkozóját, most szombaton pedig már a XXII. ünnepségre gyűltek össze a nyugdíjas korú gyógyítók a kórház Romhányi Auditóriumában. A rendezvényen átadták a Szent Márton Emlékérmeket és emlékeztek azokra a nagyszerű orvostársakra is, akik a tavalyi találkozó óta távoztak az élők sorából.
2026.09.26. -
Kegyelettel emlékeztek
A Don mentén hősi halált halt katonák emlékének méltó ápolásáért alakult meg 1991-ben a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség. A 35. évforduló alkalmából csütörtökön a Városháza Dísztermében ünnepeltek a tagok és a honvédek emlékét ápoló társegyesületek, illetve szervezetek meghívottjai. A jubileum alkalmából elismeréseket is átadtak.
2026.09.25. -
Szakdolgozói nap
Idén is Móron rendezték meg a Fejér Vármegyei Szakdolgozói Napot. A rendezvényen kiosztották a Semmelweis-napi elismerő kitüntetéseket, továbbá az Aranylámpás Díjat is.
2026.09.25. -
Tanácskozott a szakszervezet
Székesfehérváron rendezték a Pedagógusok Szakszervezete Fejér Vármegyei Szervezete Területi Titkárok ülését. A tanácskozás elején az Eötvös-emlékérmek is gazdára találtak.
2026.09.25.
Soltész Lajos Emlékéremmel ismerték el Dr. Hetényi András érsebész munkásságát
Talán nincs is annál nagyobb elismerés egy orvos számára, mint amikor a szakma ítél oda számára egy kitüntetést. Így volt ez nemrég Dr. Hetényi András főorvos esetében. Június idusán látogatta meg betegágyán Dr. Szeberin Zoltán, a MAÉT elnöke, és adta át neki a családtagok és munkatársak gyűrűjében a honoris causa Soltész Lajos Emlékérmet. Az érsebész 1997-től a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórházban dolgozott, 2001 és 2003 között részlegvezető főorvosa volt az intézménynek. Munkatársai, betegei szeretettel, tisztelettel beszélnek róla a mai napig.
Egykori tanítványa, Dr. Nagy Imre így ír róla, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság oldalán
„Dr. Hetényi András a Veszprém Megyei Kórház sebészetéről indulva nagyívű pályát futott be, miközben az érsebészet felé specializálódott. Már Veszprémben roppant igényes, célratörő tudományos munkát folytatott, amelyet lankadatlan erővel folytatott az Ajkai Városi Kórházban, ahol érsebészeti részlegből önálló érsebészeti osztályt alakított ki. Művelte az érsebészet valamennyi szegmensét, de a phlebológia érdekelte legjobban, eközben több generáció nőtt fel a keze alatt. A centrummá vált ajkai osztályra több sebész, érsebész, bőrgyógyász, belgyógyász jött el rövidebb-hosszabb továbbképzésre, amelyet azóta is megemlítenek curriculum vitae-jükben.A visszérbetegséget, a lábszárfekélyt, a mélyvénás thrombosist nagy alázattal kezelte, s adta át tudását munkatársainak. Osztályát minden tudományos kongresszuson több előadás, poszter képviselte. Közvetlen munkatársai nemcsak hazai (Vác, Veszprém, Kecskemét, Budakeszi) sebészeti osztályok érsebészeti részlegvezetőjeként, érsebészeti osztályok vezetőjeként, hanem német érsebészeti osztályok meghatározó tagjaiként állták meg helyüket (Hildesheim, Stockach).A betegnyilvántartást maga felügyelte, s a kontrollokról elmaradt betegeket önmaga értesítette ki az újabb ellenőrzési időpontról. Nem tett különbséget a betegek között; ha el kellett halasztania a tervezett műtétet, kollegájára bízta őket, mivel amúgyis az ő elvei alapján operálta meg bármelyik közvetlen munkatársa. Számos új eljárást dolgozott ki, s alkalmazott először Magyarországon: szivacs kompressziós pólya, a feltárt mélyvéna védelme PTFE spirállal, a sapheno-femoralis reflux megszüntetése külső szűkítéssel, stb. Nagy hangsúlyt fektetett a végtagok Doppler-vizsgálatára, nemcsak érsebészek, hanem háziorvosok körében is továbbképzéseket szervezett ezirányban.”