-
Tudománybarát Székesfehérvár
A Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencia előtt sajtótájékoztatón jelentette be dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és dr. Cser-Palkovics András polgármester, hogy Székesfehérvár csatlakozott a Tudománybarát Település Mozgalomhoz.
2026.03.03. -
64 pontos javaslatcsomag született
Egy 64 pontból álló javaslatcsomag kidolgozásával és elfogadásával zárult a XIV. Országos Diákparlament. A háromnapos eseményen, amelynek Székesfehérváron adott otthont immár hetedik alkalommal, 117 delegált képviselte a vármegyék és a főváros diákságát.
2026.03.01. -
Társadalmi felelősségvállalás
Közösségi összefogás eredményeként újult meg a szárazréti idősek otthona udvara. A Székesfehérvári Szakképzési Centrum kezdeményezésére a fehérvári technikumok diákjai a szociális intézmény lakóiért dolgoztak.
2026.03.03. -
Tudománybarát Fehérvár
Székesfehérvár is csatlakozik a Tudománybarát Település Mozgalomhoz - jelentette be a Városházán Székesfehérvár polgármestere, és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulójára emlékező konferencián.
2026.03.03.
Soltész Lajos Emlékéremmel ismerték el Dr. Hetényi András érsebész munkásságát
Talán nincs is annál nagyobb elismerés egy orvos számára, mint amikor a szakma ítél oda számára egy kitüntetést. Így volt ez nemrég Dr. Hetényi András főorvos esetében. Június idusán látogatta meg betegágyán Dr. Szeberin Zoltán, a MAÉT elnöke, és adta át neki a családtagok és munkatársak gyűrűjében a honoris causa Soltész Lajos Emlékérmet. Az érsebész 1997-től a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórházban dolgozott, 2001 és 2003 között részlegvezető főorvosa volt az intézménynek. Munkatársai, betegei szeretettel, tisztelettel beszélnek róla a mai napig.
Egykori tanítványa, Dr. Nagy Imre így ír róla, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság oldalán
„Dr. Hetényi András a Veszprém Megyei Kórház sebészetéről indulva nagyívű pályát futott be, miközben az érsebészet felé specializálódott. Már Veszprémben roppant igényes, célratörő tudományos munkát folytatott, amelyet lankadatlan erővel folytatott az Ajkai Városi Kórházban, ahol érsebészeti részlegből önálló érsebészeti osztályt alakított ki. Művelte az érsebészet valamennyi szegmensét, de a phlebológia érdekelte legjobban, eközben több generáció nőtt fel a keze alatt. A centrummá vált ajkai osztályra több sebész, érsebész, bőrgyógyász, belgyógyász jött el rövidebb-hosszabb továbbképzésre, amelyet azóta is megemlítenek curriculum vitae-jükben.A visszérbetegséget, a lábszárfekélyt, a mélyvénás thrombosist nagy alázattal kezelte, s adta át tudását munkatársainak. Osztályát minden tudományos kongresszuson több előadás, poszter képviselte. Közvetlen munkatársai nemcsak hazai (Vác, Veszprém, Kecskemét, Budakeszi) sebészeti osztályok érsebészeti részlegvezetőjeként, érsebészeti osztályok vezetőjeként, hanem német érsebészeti osztályok meghatározó tagjaiként állták meg helyüket (Hildesheim, Stockach).A betegnyilvántartást maga felügyelte, s a kontrollokról elmaradt betegeket önmaga értesítette ki az újabb ellenőrzési időpontról. Nem tett különbséget a betegek között; ha el kellett halasztania a tervezett műtétet, kollegájára bízta őket, mivel amúgyis az ő elvei alapján operálta meg bármelyik közvetlen munkatársa. Számos új eljárást dolgozott ki, s alkalmazott először Magyarországon: szivacs kompressziós pólya, a feltárt mélyvéna védelme PTFE spirállal, a sapheno-femoralis reflux megszüntetése külső szűkítéssel, stb. Nagy hangsúlyt fektetett a végtagok Doppler-vizsgálatára, nemcsak érsebészek, hanem háziorvosok körében is továbbképzéseket szervezett ezirányban.”