-
Vágatlan nyár Fehérváron
A mostani aszályos időszakban a szakemberek Fehérváron is folyamatosan keresik a zöld környezetet segítő megoldásokat. A Városgondnokság a legtöbb helyen csak kontúrt húz a járdák mellett Fehérváron és nem nyírják a zöldterületeket. Ez alól csak a belvárosi frekventált parkok jelentenek kivételt.
2026.05.27. -
Róka Gyula köszöntése
Polgármesteri Elismerő Emlékéremmel köszöntötte nyugdíjba vonulása alkalmából dr. Cser-Palkovics András Róka Gyulát. Az elismerést a Városházán tartott fogadáson adta át a város polgármestere a székesfehérvári civil élet egyik legaktívabb képviselőjének, aki szociális munkásként az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központban fejezte be aktív pályafutását.
2026.05.22. -
Mezőgazdasági összeírás
Három évente esedékes mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást végez az idén a Központi Statisztikai Hivatal. Az egyes térségek mezőgazdasági helyzetére és változásaira kíváncsi a KSH.
2026.05.27. -
Díjeső a kamaránál
A Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén ünnepélyes keretek között adták át a szervezet elismeréseit a térségben működő vállalkozásoknak. Életműdíjat vehetett át Braun Nándor az Év vállakozója pedig Csuta Zsolt és Kristóf Péter lett.
2026.05.27.
Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében - 6. cikk
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre. - 6. cikk - lombkomposztálás
2012.03.30. 10:01 |
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.
A lombkomposztálás a levágott fűhöz hasonló praktikákat igényel. És igaz rá az is, hogy figyelni kell arra, hogy a komposztban ne uralkodjon a lomb, mert rettentően le tudja lassítani a komposzt érését. Ha nagyon sok lomb keletkezik, akkor érdemes inkább egy külön keretben, vagy drótkerítésből készült alkalmatosságban gyűjteni. A lombot is érdemes aprítani amire a legjobb módszer, ha az udvaron kis kupacokba gyűjtjük a faleveleket és a fűnyírót áttoljuk rajta, így a térfogata is legalább felére zsugorodik össze.
„A műanyag keretet, amit kaptunk azt a kert közepére felállítjuk és az összegyűjtött faleveleket abba rakjuk, és tavasszal pedig beleássuk a kertbe. Persze még nem teljesen bomlik le, de egy előemésztés után, mi zöldtrágyaként felhasználjuk a kertben. De elmondható, hogy az alja és a közepe már egészen bomlott, ami a tetején megmarad, azt pedig beledobjuk a rendes komposztba és ott érik tovább. „ – Kapuvári Tibor
„Eddig nem komposztáltam a lombot, hanem a helyi hulladékkezelővel elhordattam, de ősszel a lomb nagy része már a komposztálóba került. Mondjuk a diófalevelet nem mertem beletenni. De a többit összegyűjtöttem a lombporszívóval, ami össze is aprítja és utána belekevertem a komposztba. „ – Kutas László
A lombkomposztálás a levágott fűhöz hasonló praktikákat igényel. És igaz rá az is, hogy figyelni kell arra, hogy a komposztban ne uralkodjon a lomb, mert rettentően le tudja lassítani a komposzt érését. Ha nagyon sok lomb keletkezik, akkor érdemes inkább egy külön keretben, vagy drótkerítésből készült alkalmatosságban gyűjteni. A lombot is érdemes aprítani amire a legjobb módszer, ha az udvaron kis kupacokba gyűjtjük a faleveleket és a fűnyírót áttoljuk rajta, így a térfogata is legalább felére zsugorodik össze.
„A műanyag keretet, amit kaptunk azt a kert közepére felállítjuk és az összegyűjtött faleveleket abba rakjuk, és tavasszal pedig beleássuk a kertbe. Persze még nem teljesen bomlik le, de egy előemésztés után, mi zöldtrágyaként felhasználjuk a kertben. De elmondható, hogy az alja és a közepe már egészen bomlott, ami a tetején megmarad, azt pedig beledobjuk a rendes komposztba és ott érik tovább. „ – Kapuvári Tibor
„Eddig nem komposztáltam a lombot, hanem a helyi hulladékkezelővel elhordattam, de ősszel a lomb nagy része már a komposztálóba került. Mondjuk a diófalevelet nem mertem beletenni. De a többit összegyűjtöttem a lombporszívóval, ami össze is aprítja és utána belekevertem a komposztba. „ – Kutas László

„Az udvaromon összegereblyézet lombot fűnyíróval aprítom és rá kerül nálunk a komposzt halomra, mert nincs akkora mennyiség, ami torzítaná az arányokat. Én eleinte nagyon féltem a diólevél komposztálásától, az első időszakban nem is raktuk még bele, de amióta az egyesület oktatásán részt vettem az óta összedarálom és bele keverem a komposztba és tulajdonképpen elmegy benne. A fenyő tüskétől félek egy kicsit, hogy nagyon megsavanyítom vele a komposztot, így azt én általában visszaásom. „ – Kloiber László
„Én még a szomszédoktól is összegyűjtöm a lombot, mert szerintem nagyon jól komposztálható anyag. Még a diófalevelet is összegyűjtöm, mert az is csak inkább frissen éréslassító.” – Tóth Péter

„A lomb nagy részét komposztálom, aprítás után kerül a komposztálóba, ahol a rostáláskor fennmaradt anyagokkal vegyítem össze, így attól sem kell igazán tartani, hogy kiszárad a komposztom, vagy megfogja a folyamatokat a sok levél.” – Varga Ferenc
Következő alkalommal a komposztátrakást tárgyaljuk.
