A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre. - 2. cikk -hulladékkezelési szokások
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.
Úgy gondoltuk, hogy a komposztálás egy hulladékkezelési rendszer, vagy családok esetében életmód része lehet. És ebben a komposztálás az egyik fontos eszköz az elszállításra kerülő hulladék mennyiségének csökkentésére, de fontos a szelektív gyűjtés és a tudatos életmód is. A megismert öt család közül Kapuváriék a legtudatosabbak, akik szinte semmilyen hulladékot nem küldenek el a hulladékkezelő társasággal. És tudni kell azt róluk, hogy a lakóteleptől 150 méterre laknak egy félig kertvárosi övezetben, így ők a jó példa arra, hogy igenis lehet így élni városban is.
„A szelektív hulladékgyűjtés már régóta jelen van az életünkben, ha nem is a mai formájában. Már 20 évvel ezelőtt is gyűjtöttük a papírt, amit a gyerekek elvittek az iskolába, az üvegeket visszavittük, mert még visszaváltható volt és lényegében alig volt műanyag akkoriban. Az unokáim most óvodások, így megint van, aki elvigye a papírt, illetve az óvodában zsugorítják és gyűjtik a műanyag palackokat is. A zöldhulladékot, illetve a konyhai hulladék egy részét megeszik a szomszéd tyúkjai a többi pedig komposztra kerül. így elmondhatom, hogy gyakorlatilag mi nem sok szemetet termelünk.” - Kapuvári Tibor
A papír és a műanyag hulladékot már régebb óta külön gyűjtjük és azt kéthetente szelektív hulladékként elhordatjuk. Amióta pedig komposztálunk az óta a zöldhulladékok, konyhai hulladékok nagy része pedig a komposztba kerül.” - Kutas László
„A papírt az unokáknak gyűjtjük, akik el szokták hordani Magyaralmásra az iskolai papírgyűjtésre. Nálunk zöldhulladék nem kerül a szemétbe, hiszen nyulakat tartunk. Így minden zöldhulladék először a nyulakhoz kerül és nyúltrágyát rakjuk a komposztra, illetve azt ami a nyúl nem fogyaszt el. Ételmaradék sem kerül a szemétbe, mert a kutyám szinte mindent elfogyaszt.” – Tóth Péter
„Ha megmutatom a kukámat, akkor abban csak olyan dolgok vannak, amit a fiam már nem tud használni az üzletében, és onnan ide hordja hozzám, mert nekem lényegében semmi hulladékom nem keletkezik. A konyhai hulladéktól kezdve, a dió levélen át mindent komposztálunk, a többi hulladékot pedig szelektíven gyűjtjük.„ – Kloiber László
„Próbálok minél kevesebb szemetet termelni, a kartondobozokat költözködéskor mindig felajánlom az ismerősöknek, vagy az újságpapírral együtt elviszik a gyerekek a velem szembe lévő iskola papírgyűjtésére. A fémet meg a műanyagot külön gyűjtöm, és ha annyi összegyűlik, akkor elviszem az egyik nagyáruházba, ahol visszaveszik. A konyhai hulladékot pedig a komposztra dobom. „ - Varga Ferenc
Következő cikkünkben már belekezdünk a gyakorlatba és a már-már tapasztalt komposztálónak mondható interjúalanyaink mondják el, hogy mit érdemes komposztálni.
