2. Kultúra

Selmeci hagyomány - felavatták az örök barátság rönkjét

 Nyáron a Geoinformatikai Kar kivált a Nyugat-magyarországi Egyetem kötelékéből, és az Óbudai Egyetemhez csatlakozott, azonban a hallgatók a Rönktolással tettek tanúbizonyságot összetartozásukról és barátságuk erejéről. 26 hallgató közel kétszáz kilométeren át tolt Székesfehérvárra egy mívesen megfaragott, mintegy ötven centi átmérőjű és három méter hosszú tölgyfa rönköt, amit pénteken este az intézmény bejáratánál avattak fel.
2014.12.06. 09:02 |
Nyáron a Geoinformatikai Kar kivált a Nyugat-magyarországi Egyetem kötelékéből, és az Óbudai Egyetemhez csatlakozott, azonban a hallgatók a Rönktolással tettek tanúbizonyságot összetartozásukról és barátságuk erejéről. 26 hallgató közel kétszáz kilométeren át tolt Székesfehérvárra egy mívesen megfaragott, mintegy ötven centi átmérőjű és három méter hosszú tölgyfa rönköt, amit pénteken este az intézmény bejáratánál avattak fel.
KÉPGALÉRIA az eseményről
Dr. Busics György egyetemi docens az intézmény selmeci hagyományairól is beszélt. Mint mondta szervezetileg igaz, hogy elszakadt az intézmény a soproni egyetemtől, ahova 1972 óta tartozott, de nem szakadt meg a selmeci hagyományok ápolása. Köszönetét fejezte ki a rönktolóknak az időt, amit erre a szántak.

KÉPGALÉRIA a rönk Fehérvárra érkezéséről
Először a bányász-erdész barátság kifejezésére a bányászok egy csillét toltak Miskolcról Sopronba 1989-ben. Ez a hagyomány napjainkra továbböröklődött a selmeci hagyományokat őrző egyetemek között. Került azóta csille Miskolcról Dunaújvárosba, Sopronból rönköt toltak Miskolcra és Dunaújvárosba, valamint 2006-ban Sopronból és Miskolcról együtt utazott egy csille és egy rönk Selmecbányára.
Mészáros Attila alpolgármester arról beszélt, hogy „a farönk egyszerre testesíti meg a múltat, hiszen évszázadosak a selmeci hagyományok, a jelent mert itt vagyunk miskolciak, soproniak és fehérváriak, a jövőt pedig azért – bár kényszerű okokból – mert elindult egy örömteli együttműködés a városban, mely egy komoly műszaki felsőoktatás irányába visz mindannyiunkat.”

A rönk avatási ünnepségén Dr. Györök György, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar dékánja, Mészáros Attila alpolgármester, Prof. Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem tudományos rektorhelyttese, Dr. Õsz Rita, az Óbudai Egyetem nemzetközi és közkapcsolatok rektorhelyettese és Dr. Busics György, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar kutatási dékánhelyettese és Dr. Engler Péter intézetigazgató-helyettes is ott volt.
Prof. Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem tudományos rektorhelyettese a hagyományok óriási erejéről beszélt. A selmeci hagyományoknak rendkívüli szellemi ereje van, ami a hagyományok mellett tovább él. 1735-ben egy tanár és nyolc hallgató alapította a hagyományokat a Selmecbányán a bányászati-kohászati intézményben.

Kultúra

Összes

  1. Zenés monodráma Cserháti Zsuzsáról

    Október 9-én, pénteken 18 órától egy különleges előadás keretében Jónás Andrea zenés önvallomásban állít emléket példaképének, mesterének és barátjának, Cserháti Zsuzsának. A hányattatott sorsú ikon emlékére Topolcsányi Laura Hamu és gyémánt című szerzeménye nyomán Németh Dóra írt megrázó és felemelő darabot.

    2026.10.07.

  2. Kurátori tárlatvezetés

    Újabb kurátori tárlatvezetést rendeznek a Metszéspont című kiállításban 2026. október 8-án, csütörtökön 16.00 órai kezdettel. A Csók István Képtárban Schrenk Rita Anna és Szűts Angéla kurátorok, valamint Varga Gábor Farkas grafikusművész és Tóth Adrien tervezőgrafikus számít az érdeklődők figyelmére.

    2026.10.07.

  3. Határon Túli Magyar Irodalom Napjai

    A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.

    2026.10.06.

  4. Bizonyosság

    Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.

    2026.10.06.