Selmeci hagyomány - felavatták az örök barátság rönkjét

 Nyáron a Geoinformatikai Kar kivált a Nyugat-magyarországi Egyetem kötelékéből, és az Óbudai Egyetemhez csatlakozott, azonban a hallgatók a Rönktolással tettek tanúbizonyságot összetartozásukról és barátságuk erejéről. 26 hallgató közel kétszáz kilométeren át tolt Székesfehérvárra egy mívesen megfaragott, mintegy ötven centi átmérőjű és három méter hosszú tölgyfa rönköt, amit pénteken este az intézmény bejáratánál avattak fel.
2014.12.06. 09:02 |
Nyáron a Geoinformatikai Kar kivált a Nyugat-magyarországi Egyetem kötelékéből, és az Óbudai Egyetemhez csatlakozott, azonban a hallgatók a Rönktolással tettek tanúbizonyságot összetartozásukról és barátságuk erejéről. 26 hallgató közel kétszáz kilométeren át tolt Székesfehérvárra egy mívesen megfaragott, mintegy ötven centi átmérőjű és három méter hosszú tölgyfa rönköt, amit pénteken este az intézmény bejáratánál avattak fel.
KÉPGALÉRIA az eseményről
Dr. Busics György egyetemi docens az intézmény selmeci hagyományairól is beszélt. Mint mondta szervezetileg igaz, hogy elszakadt az intézmény a soproni egyetemtől, ahova 1972 óta tartozott, de nem szakadt meg a selmeci hagyományok ápolása. Köszönetét fejezte ki a rönktolóknak az időt, amit erre a szántak.

KÉPGALÉRIA a rönk Fehérvárra érkezéséről
Először a bányász-erdész barátság kifejezésére a bányászok egy csillét toltak Miskolcról Sopronba 1989-ben. Ez a hagyomány napjainkra továbböröklődött a selmeci hagyományokat őrző egyetemek között. Került azóta csille Miskolcról Dunaújvárosba, Sopronból rönköt toltak Miskolcra és Dunaújvárosba, valamint 2006-ban Sopronból és Miskolcról együtt utazott egy csille és egy rönk Selmecbányára.
Mészáros Attila alpolgármester arról beszélt, hogy „a farönk egyszerre testesíti meg a múltat, hiszen évszázadosak a selmeci hagyományok, a jelent mert itt vagyunk miskolciak, soproniak és fehérváriak, a jövőt pedig azért – bár kényszerű okokból – mert elindult egy örömteli együttműködés a városban, mely egy komoly műszaki felsőoktatás irányába visz mindannyiunkat.”

A rönk avatási ünnepségén Dr. Györök György, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar dékánja, Mészáros Attila alpolgármester, Prof. Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem tudományos rektorhelyttese, Dr. Õsz Rita, az Óbudai Egyetem nemzetközi és közkapcsolatok rektorhelyettese és Dr. Busics György, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar kutatási dékánhelyettese és Dr. Engler Péter intézetigazgató-helyettes is ott volt.
Prof. Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem tudományos rektorhelyettese a hagyományok óriási erejéről beszélt. A selmeci hagyományoknak rendkívüli szellemi ereje van, ami a hagyományok mellett tovább él. 1735-ben egy tanár és nyolc hallgató alapította a hagyományokat a Selmecbányán a bányászati-kohászati intézményben.

Kultúra

  1. Fivérek a Díszudvaron

    A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.

    2026.08.22.
  2. A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep

    A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon. 

    2026.08.21.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.