A Hullám 91 ÚVE tizenhat esztendős úszótehetsége, Sebestyén Dalma már most sikerekben gazdag nyarat tudhat maga mögött, és még messze a vége. 200 méter vegyesen megvédte Ifjúsági Európa-bajnoki címét, 200 pillangón pedig bronzérmet szerzett a poznani kontinensviadalon. Pár héttel korábban már a felnőttek között is jelezte, hogy számolni kell vele a magyar mezőnyben: itt 200 vegyesen ezüstöt szerzett, 100 méteres mellúszásban pedig magyar bajnok lett. Sárdi Ákos tanítványának csak néhány napja van pihenni, ugyanis hamarosan megkezdi a felkészülést az augusztus végén Dubaiban megrendezendő Ifjúsági Világbajnokságra.
Az EB előtt két aranyérem volt a kitűzött maximális célod. Ebből egy arany és egy bronz lett, de azért talán nem vagy elégedetlen.
Összességében elégedett vagyok. Először a 200 pillangó után azért kicsit csalódott voltam, mert az aranyért mentem ki, de mivel megjavítottam az egyéni csúcsomat nem is kevéssel, így túl tudtam magamat tenni ezen. Ráadásul a verseny után volt is bennem egy kis dac, hogy a 200 vegyest csak azért is megnyerem, és bebizonyítom, hogy én vagyok a jobb. Ez a hangulat valószínűleg kellett is ahhoz a győzelemhez, mivel nagyon küzdelmes volt a döntő.
200 vegyesen címvédőként tulajdonképpen egyértelmű esélyesnek számítottál. Ez teherként hatott rád, vagy inkább plusz önbizalmat, motivációt adott?
Igazából feldobott az esély, hogy megvédhetem a címem. Külön motivált még, hogy tudtam, mennyien drukkolnak itthonról és szorítanak, hogy ez sikerüljön.
Végül talán még annál is nehezebb lett a verseny, mint amire számítottál. Óriási csatában négy századdal előzted meg a brit ellenfeled.
Igen, már az elején éreztem, hogy nem lesz egyszerű úszás, az első tempók se voltak olyan könnyedek, mint általában. Pillangón mentem a mezőnnyel, a hát viszont nem igazán az erősségem, így ott lemaradtam. Mellen fel tudtam hozni, és a brit lánnyal együtt fordultam az utolsó 50 méterre, ami gyilkos volt, de végül sikerült egy jó benyúlással nyernem. Négy század lett a különbség, ez tényleg minimális, csak néhány milliméter. Az egyéni rekordomat sajnos nem tudtam megúszni, de úgy érzem kiadtam magamból mindent, talán életem egyik legnehezebb úszása volt. Ennek több oka is van: ez volt az utolsó számom az EB-n, és fáradtabb voltam a kelleténél, ráadásul a lengyel ételekkel sem sikerült igazán megbarátkoznom abban a pár napban. Mindenesetre a lényeg, hogy ilyen nagy csatában is győzni tudtam, aminek nagyon örülök.
Pihenésre nem sok időd van, mivel augusztus végén Dubaiban állsz rajtkőre, az Ifjúsági Világbajnokságon. Milyenek az esélyeid, illetve mik a céljaid ott?
Igen, most van pár nap pihenőm, utána viszont négy keményebb hét következik. Úgy megyek ki, hogy a legjobb időimet szeretném megjavítani, aztán hogy ez mire lesz elég, azt még nem tudom. Ez egy új terep, mivel itt már többek között amerikaiak és ausztrálok is indulnak. Igazából már volt egy ilyen nagyobb versenyem, az Ausztrál Ifjúsági Olimpiai Fesztivál még januárban, ahol a 100 méteres mellúszásban bronzérmes lettem. Az volt eddig a legnagyobb megmérettetésem, ez pedig most valószínűleg még nagyobb kihívás lesz.
A 2016-os riói olimpia most még elég távolinak tűnik, de az egy olyan nagy cél lehet neked, ami állandó motivációt jelent, jól gondolom?
Igen, nagyon szeretnék kijutni az olimpiára. Remélem, addigra eljutok majd arra a szintre, hogy esetleg a dobogóra is lesz esélyem, ez valóban nagyon motivál. 2015-ben fogok végezni a gimnáziumban, később mindenképpen akarok egyetemre menni, viszont 2016-ig valószínűleg szüneteltetem majd a tanulmányaimat. Abban az egy évben kizárólag az úszásra fogok koncentrálni, hogy Rióban, minél jobb eredményt érhessek el.