Schubert okán kérdezték a karmestert, de a karmester is kérdezte a közönséget...

A mű kimagasló zenei értékével, formálásának klasszikus tisztaságával egyike a klasszika emblematikus remekeinek.

Schubert 31 éves és 10 hónapos korában halt meg, és 600 zeneművet hagyott maga után. Köztük azt, amelyet a 19. században „trombiták és ütők nélküli szimfónia” néven ismertek, a kamarazenekar számára szánt darabot, az 5. B-dúr szimfóniát (D 485), amelyet valószínűleg egy zenei magántársaság számára komponált a mester, és ott is volt a zártkörű "ősbemutató". Az 1816. szeptemberében és októberében készült alkotás első nyilvános előadására jóval a komponista halála után, 1841. október 17-én került sor Bécsben.

„Kérdezd a Karmestert!” - Franz Schubert a középpontban

A különleges hangszerelési megoldásai révén varázslatos hangzásképpel gyönyörködtető kompozíciót Dobszay Péter Junior Prima-díjas karmester, az ARSO művészeti vezetője mutatta be, és válaszolt a hallgatóság az előadásra, a zenére, a zenekarra vonatkozó kérdéseire.