Schubert, Brahms és Mozart voltak a főszereplői a hangversenynek

Az esten közreműködött Kováts Péter Bartók-Pásztory-díjas hegedűművész és Kárász András csellóművész is. A műsorban Schubert: Rosemunde-nyitánya, Brahms a-moll kettősversenye és Mozart C-dúr „Linzi” szimfóniája is felcsendült.

Képeken a Farkas Ferenc-sorozat harmadik estje

A Farkas Ferenc-sorozat a Vörösmarty Színházban megrendezendő harmadik estjének műsorát Schubert népszerű zenekari darabja, a Rosemunde-nyitány indította, amely egy 1823 végén született színpadi kísérőzene részlete.

Sajnos, a mester színpadi műveit nem kísérte siker, a Rosamunde-t (D. 797) például két napon belül levették a műsorról, bukását a silány librettó okozta – ám zenéjében Schubert legbájosabb dallamait találjuk. Johannes Brahmsot egy életen át tartó, mély barátság fűzte a magyar származású nagy hegedűművészhez, Joachim Józsefhez – kapcsolatukat azonban 1880-ban egy magánéleti válság árnyékolta be: Joachim házasságának megromlásakor Brahms a feleség pártját fogta, s ennek következtében a hegedűs évekre megszakította vele a kapcsolatot. A zeneszerző ezt a fájdalmasan hiányzó barátságot helyreállítandó komponálta meg 1887-ben a lélek mélyéről fakadó melódiákat megszólaltató a-moll kettősversenyét. Zeneművet ilyen nemes szándékkal keveset írtak a zene történetében! A rendkívül igényes szólószólamokat Kováts Péter hegedűművész, a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar Bartók-Pásztory díjas művészeti vezetője, valamint az Alba Regia Szimfonikus Zenekar szólamvezetője, Kárász András csellóművész szólaltatták meg. Akik a vastapsot ráadásszámmal köszönték meg. 

A programot Mozart C-dúr „Linzi” szimfóniája zárta, amely 1783-ban egy utazás során megrendezett hangverseny céljaira készült, „viharos gyorsasággal”, reprezentatív, harsány zenekari tuttikkal, szellemes hangszereléssel. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar a Mozart művet állva játszotta végig, a hangversenyt Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója dirigálta.