Romkocsmákról és kávéházakról beszélgetnek a Tinta Kultúrbisztróban

Zeke Gyula: „A kávéház iránti vonzalmam valahogy velem született, sem családi mintákra, sem saját tapasztalatokra nem vezethető vissza. Csak arra emlékszem, hogy kezdettől mágikus vonzása volt a kávéház szónak, amivel talán Krúdy írásaiban találkoztam először. Ülni, írni, beszélgetni, és főként szemlélődni ezen a fentről nézve még kék golyón, ahová kéretlenül érkeztünk, ez nekem a kávéház. A fő ok az érzéki és a történelmi szemlélődés, valamint a szüntelen metafizikai sóvárgás, amelyet én egyedül az efféle helyeken vagyok képes megélni. A kávéház történetének kutatásába pedig éppen azért kezdtem, mert klasszikus formaként már nincsen és nem is lesz többé, kicsúszott alóla a világ, és csak szellemileg lehet felépíteni.”