Rendben kinyitott reggel hat órakor mind a 92 székesfehérvári szavazókör - tájékoztatott Laczi Zoltán a Helyi Választási Irooda helyettes vezetője. Székesfehérváron a 80.750 választásra jogosult közül 13 óráig 24,9% szavazott a városban, ami 20.097 választópolgárt jelent, 15 óráig a szavazók 31.9 százaléka ment el, ami 25.742 embert jelent. 17.30-ig 41,3%-os részvétel volt, ami 33.370 embert jelent. A szavazóhelyiségek este hét óráig várják a választókat.
Az első szavazó reggel hat órakor hitelesítette az urnát, az-az egy hivatalos dokumentummal igazolta, hogy üresen zárták azt le.Székesfehérváron a 80.750 választásra jogosult közül 15 óráig 31.9% szavazott a városban, ami 25.742 választópolgárt jelent. Összehasonlításul a 2004-es kétkérdéses népszavazáson 15 óráig a választásra jogosultak 27.9%-a szavaztott Székesfehérváron, míg a 2008-as, vizitdíjjal kapcsolatos népszavazáson 36%-volt a voksolók aránya 15 óráig. 17.30-ig 41,3%-os részvétel volt Székesfehérváron, ami 33.370 embert jelent. A 2004-es népszavazáson 38,9%-os részvételi arány volt a városban 17.30-ig, míg a 2008-as népszavazáson a választásra jogosultak 47,1%-a adta le voksát eddig az időpontig Székesfehérváron.
Október 2-án reggel fél hatkor már készen álltak a választópolgárok fogadására szavazókörökben a szavazatszámláló bizottság tagjai: elő kellett készíteniük az eszközöket, iratokat, ellenőrizni kellett az urnákat és a termet, majd reggel hat órakor az első szavazó hitelesítésével zárták le az urnákat. Este hétkor, a szavazás után pedig minden nem felhasznált eszközt kötegelni kell és a jegyzőkönyvek készítését is el kell kezdeniük készíteni. A szavazatok közül először az érvényes és érvénytelen szavazatokat különítik majd el és az érvényes szavazatokat addig számolják, míg egymás után kétszer ugyanaz a szám jön ki.
Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Országos népszavazás legutóbb 2008-ban volt. Azóta változott a választási eljárási törvény, illetve most vasárnap mindössze egy kérdésre kell válaszolniuk az állampolgároknak. 2004-ben kettő, míg 2008-ban három kérdésre kellett választ adni.
Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet. A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Fontos azonban, hogy ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.
Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le a voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 80 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt péntek délutánig kérte.
A választáson szavazni kizárólag személyesen lehet. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, írásban mozgóurnát kérhet a szavazáshoz a szavazatszámláló bizottságtól, délután 15 óráig. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.
A választáson valamivel kevesebb mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, közülük több mint 195 ezer fiatal (18-20 éves) lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson országos választáson, ők azok, akik a 2014-es önkormányzati választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak.